Egy-másfél hónapon belül válhat hivatalossá a szárazföldi telepítésű közepes és rövid hatótávolságú rakéták megsemmisítéséről szóló (INF) szerződés Egyesült Államok általi felmondása - közölte Szergej Lavrov orosz külügyminiszter csütörtökön a Rosszija 1 állami televíziónak nyilatkozva.

A tárcavezető szerint John Bolton amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó hétfői és keddi moszkvai tárgyalásai során nyilvánvalóvá vált, hogy Washingtonban már megszületett a döntés az 1987-ben megkötött INF-szerződésből amerikai való kilépésről, amit nagyon hamarosan hivatalosan is be fognak jelenteni.    

"Ha mindez anyagi valósággá válik, akkor nem marad majd semmilyen jogi keret a fegyverkezési verseny visszafogására" - fogalmazott a miniszter.   

Lavrov elmondta, hogy Oroszország kénytelen lesz válaszolni a szerződés felmondására, de ezt "nem költséges módszerekkel fogja megtenni" és nem ismétli majd a Szovjetunió példáját, amely gazdasági és pénzügyi lehetőségeit meghaladva, teljes erejével beszállt a fegyverkezési versenybe.    

Bolton kedden találkozott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, akit arról biztosított, hogy az Egyesült Államok "még nagyon messze van" attól a döntéstől, hogy fegyvereket telepítsen Európába. Az amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó azt is hangoztatta, hogy az INF-szerződés felmondása "nem teszi veszélyesebbé a világot".    

Putyin szerdán kijelentette, hogy "ha az Egyesült Államok kivonul az INF-megállapodásból, a legfőbb kérdés az lesz, hogy mit tesz majd az újonnan hozzáférhető rakétákkal. Ha Európába szállítják őket, akkor a válaszunknak természetesen tükröznie kell majd ezt" - mondta az orosz vezető. "És azoknak az európai országoknak, amelyek ebbe beleegyeznek (az amerikai rakéták területükre telepítésével), meg kell érteniük, hogy saját érdekeiket egy lehetséges rakétacsapás fenyegetése mögé helyezik" - tette hozzá.   

Mint mondta, Oroszország képes lesz gyorsan reagálni. Kifejezte reményét, hogy november 11-én módja lesz majd a témát megvitatni Donald Trump amerikai elnökkel, aki szombaton jelentette be a kilépés szándékát. Megismételte: az Egyesült Államok semmivel sem bizonyította, hogy Moszkva megsértette volna az INF-egyezményt. Azt állította ugyanakkor, hogy Washington megtette ezt.   

Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő csütörtökön arra figyelmeztetett, hogy az INF-szerződés amerikai felmondása egész régiókat vonhat majd be az új fegyverkezési versenybe. Mint mondta, a lépés beleilleszkedik abba a folyamatba, amelynek keretében az Egyesült Államok több olyan katonai fejlesztési programba kezdett, amelyek a jövőben ellentétbe kerültek volna a szerződés rendelkezéseivel.    

Zaharova kifejezte meggyőződését, hogy a "destruktív" amerikai lépések nem találnak megértésre a nemzetközi közösségben, amelynek tagjai elkötelezettek a biztonság, a stabilitás és a fegyverzetellenőrzés meglévő mechanizmusainak megerősítése mellett. Arra kérte őket, hogy jelezzék Washingtonnak tervei veszélyességét.    

Kifogásolta, hogy az amerikai fél szerinte nem kíván megállapodni Oroszországgal, és minden téren katonai fölényre törekszik. Abszolút elfogadhatatlannak és valótlannak nevezte azt az amerikai "propagandakampányt", amely állítólagos orosz szerződésszegéssel igyekszik megindokolni a megállapodás felmondását.   

Az INF-szerződés, amelyet 1987. december 8-án Washingtonban írt alá Ronald Reagan amerikai elnök és Mihail Gorbacsov szovjet államfő, a kommunista párt főtitkára, három évtizede lépett hatályba. A paktum a szárazföldi indítású, hagyományos és nukleáris robbanótöltetekkel felszerelt közepes (500-5500 kilométeres) hatótávolságú ballisztikus rakéták és robotrepülőgépek megsemmisítéséről rendelkezett. Az egyezmény, amely mérföldkő volt a hidegháború lezárásában, megtiltotta az ilyen eszközök gyártását, birtoklását és tesztelését.   

Az Egyesült Államok 2013 óta állítja, hogy Oroszország a Novator 9M729 típusú manőverező robotrepülőgépek telepítésével megsérti az INF-szerződést, mert a fegyver hatótávolsága meghaladja az 500 kilométert. Moszkva ezt tagadja, és a maga részéről azzal vádolja Washingtont, hogy a Lengyelországba és Romániába, valamint a Távol-Keletre telepített ballisztikusrakéta-elhárító rendszerének kilövőállásai Tomahawk típusú manőverező repülőgépek indítására is alkalmasak, ami ellentétes a megállapodással. Az orosz fél azt is kifogásolja, hogy szerinte az amerikai csapásmérő drónokra és a ballisztikus rakétaelhárítási gyakorlatok célpontjául kifejlesztett rakétákra szintén vonatkoznak a szerződésben foglalt korlátozások.

Forrás: MTI