Belgium számos településén és az azok közelében található katonai temetőkben megemlékezéseket tartottak vasárnap az első világháborút lezáró tűzszünet aláírásának 100. évfordulója alkalmából.

Fülöp belga király és Matild királyné részvételével - miután Brüsszelben megkoszorúzták az ismeretlen katona sírját - központi ünnepséget kezdtek az első világháborút lezáró tűzszünet életbe lépésének időpontjában, 11 órakor a nyugat-belgiumi Ypres városában.   

A belga király beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy a hősökre való legméltóbb emlékezés az, ha az utókor, és különösen a fiatalok, megőrzik a kiharcolt békét és annak jegyében építik tovább a jövőt, hogy hasonló öldöklés soha ne történhessen meg újra.   

A megemlékezések a nap folyamán Ypres mellett Mons, Quiévrain, Le Roeulx, Saint-Ghislain, Soignies vársokban és világháborús katonai temetőikben folytatódnak. Az ünnepségen részt vesznek a nyugati fronton harcoló szövetséges országokból érkezett katonai és politikai vezetők, köztük Julie Payette kanadai főkormányzó.   

A nyugat-flandriai Ypres (flamand nevén Ieper) városa első világháborús szerepe miatt mind a mai napig őrzi szomorú hírnevét: volt egy olyan kiszögellés a lövészárkok között, amelyről mind a német, mind a szövetséges haderő úgy érezte, alkalmas lehet az áttörésre.   

A csaták mindegyike különlegesen nehéz körülmények között zajlott, a heves esők miatt az egész térség időnként sártengerré változott, amelyben több ezer katona fulladt meg. Ypres döntően hozzájárult ahhoz, hogy a következő nemzedékek az I. világháborút "értelmetlen mészárszékként" értékelték.   

Négy nagyobb csata zajlott Ypres közelében, köztük a legvéresebb, a harmadik 1917 júliusa és novembere között a környékbeli Passchendaele mellett. Ebben a csatában több mint 550 ezer ember - a szövetségesek közül mintegy 325 ezren (köztük 300 ezer brit) - vesztette életét. A németek ebben a csatában alkalmazták először a mustárgázt mint harci fegyvert.   

Száz éve, 1918. november 11-én írta alá a vereségét elismerő Németország a fegyverszünetet az antanthatalmakkal a franciaországi Compiegne közelében, egy vasúti kocsiban, ezzel véget ért a négy évig tartó első világháború.

A német elnök jelenlétében emlékeztek Londonban

Frank-Walter Steinmeier német államfő jelenlétében emlékeztek meg vasárnap Londonban az I. világháborút lezáró tűzszünet századik évfordulójáról. Az ünnepségen jelen volt II. Erzsébet királynő is, de - csakúgy, mint tavaly - nem koszorúzott személyesen.

A Remembrance Sunday, vagyis az emlékezés vasárnapja mindig az I. világháború harci cselekményeit lezáró tűzszünet évfordulójához, november 11-éhez legközelebbi vasárnapon esedékes. Ez az idén éppen vasárnapra esett, és különleges jelentőséget adott a megemlékezésnek a tűzszünet kihirdetésének századik évfordulója.   

E novemberi ünnepségeken hagyományosan az I. világháborúban és az azóta eltelt évtizedek konfliktusaiban elesett brit katonaáldozatokról emlékeznek meg.   

Az 1919 óta évente megrendezett központi emlékünnepség helyszíne ezúttal is a háborús halottak tiszteletére emelt, London kormányzati negyedének közepén álló emlékmű, a Cenotaph volt.   

A parlament híres toronyórája, a Big Ben 11 órát jelző harangjátéka után a felsorakozott tömeg kétperces néma főhajtással tisztelgett a halottak emléke előtt.   

A Big Ben a tavaly augusztusban kezdett, várhatóan négy évig tartó felújítás alatt hétköznapokon nem működik, de harangjátéka a vasárnapi megemlékezésen ismét felcsendült.    

A kétperces csend kezdetét és végét a brit hadsereg egy első világháborús ágyújának lövései jelezték.   

Ezután helyezte el a királynő koszorúját az uralkodó elsőszülött fia, Károly trónörökös, aki a jövő héten ünnepli 70. születésnapját.   

A 92 esztendős II. Erzsébet királynő a külügyminisztérium balkonjáról figyelte a megemlékezést. Az uralkodó hosszú évtizedekig személyesen helyezte el koszorúját a Cenotaph alapzatánál, de már tavaly is Károly herceg koszorúzott édesanyja nevében.    

Az elmúlt évtizedekben a királynővel együtt koszorúzott férje, az idén 97 esztendős Fülöp edinburghi herceg is, aki a királyi haditengerészet tengernagyi rangját viseli, és a II. világháborúban aktív haditengerészeti szolgálatot teljesített.   

Fülöp herceg azonban már tavaly ősszel visszavonult az aktív közszerepléstől, és ezután az a döntés született, hogy férje nélkül a királynő sem koszorúz személyesen a novemberi emlékünnepségen.    

A vasárnapi rendezvényen, a megemlékezések 100 éves történetében először vett részt és koszorúzott német államfő. Frank-Walter Steinmeier koszorújának elhelyezése után főhajtással tisztelgett a katonaáldozatok előtt. Kabátjára ő is kitűzte a britek által ilyenkor hagyományosan viselt, stilizált pipacsot.   

A pipacs a fő jelképe Nagy-Britanniában a háborús halottak emléke előtti tisztelgésnek, egy kanadai katonaorvos, John McCrae rendkívül népszerűvé vált, 1915-ben írt verse nyomán, amely arról szólt, hogy a háború szántotta flamand mezőkön mindig a pipacs virágzik ki először az elesett katonák sírjain.   

A Brit Birodalom az I. világháborúban csaknem 9 millió katonát mozgósított; közülük 908 ezer halt meg, több mint kétmillió megsebesült.  

A hagyományos novemberi megemlékezés azonban már régóta nem csak az I. világháború brit áldozatainak szól; a britek ilyenkor a hadszíntereken akkor és azóta meghalt összes katona emléke előtt tisztelegnek. A II. világháborúban több mint 400 ezer brit és gyarmati katona vesztette életét, és 1945 óta is 16 ezer brit katona halt meg szolgálatteljesítés közben.   

A londoni megemlékezést brit és nemzetközösségi katonaveteránok, illetve civilek több tízezres felvonulása követte.

A francia elnök a nemzeti befelé fordulás ellen emelt szót

Emmanuel Macron francia államfő a béke megőrzésére, "a befelé fordulás, az erőszak, a leigázás" elutasítására kérte vasárnap ünnepi beszédében az első világháborút lezáró fegyverszüneti egyezmény centenáriumi ünnepségén a párizsi Diadalív alatt, az Ismeretlen Katona sírjánál megjelent csaknem száz ország képviselőjét, köztük 72 állam- és kormányfőt.

Az ünnepség helyszínére a díszvendégek buszokkal érkeztek a francia elnöki hivatalból a forgalom elől lezárt Champs-Elysées sugárúton, ahol az utolsó szakaszt gyalog tették meg a zuhogó esőben a Diadalív felé, miközben a francia légierő repülői köszöntötték őket.    

Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök biztonsági okokból nem a többi államfővel, hanem külön-külön, saját konvojjal érkezett a Diadalívhez. A jelentős biztonsági intézkedések ellenére - Párizsban mintegy 10 ezer rendőr biztosítja a centenárium ünnepségének helyszíneit - a Femen nőjogi szervezet három aktivistájának sikerült áthatolnia a biztonsági kordonon akkor, amikor Donald Trump konvoja megérkezett. A tiltakozókat a rendőrök azonnal előállították, az elnöki limuzint nem tudták megközelíteni.    

Az amerikai elnök külön köszöntötte a francia elnököt, Angela Merkel német kancellárt és VI. Mohamed marokkói királyt. Miután a vendégek a tribünön helyet foglaltak, néhány perces késéssel, utolsónak érkezett meg Vlagyimir Putyin, aki kezet fogott francia, német és amerikai kollégájával.   

Az ünnepség kezdetén Franciaországban mindenhol megszólaltak a harangok, éppen úgy ahogy száz évvel ezelőtt, amikor a fegyverszünet megkötését jelezték.    

Ünnepi beszédében Emmanuel Macron az első világháborúnak - amelyben szerinte "Európa majdnem öngyilkos lett" - a mai világra vonatkozó tanulságairól beszélt. A francia elnök úgy vélte, hogy a világban ismét a "történelem fenyeget", ezért a béke megőrzésére és "a befelé fordulás, az erőszak, a leigázás" elutasítására kérte a világ vezetőit. Dicsérte a patriotizmust, amely szerinte "a nacionalizmus és az önzés teljes ellentéte".   

"Adjuk össze a reményeinket a félelmeink helyett" - kérte Emmanuel Macron a konfliktusok és a diplomácia multilaterális megközelítése megőrzése érdekében, elsősorban az Európától elforduló Donald Trump amerikai elnökhöz intézve a szavait.    

Az Ismeretlen Katona sírján a láng meggyújtását követően az állam- és kormányfők a francia elnöki hivatalba indultak, ahol Emmanuel Macron ebéden látja őket vendégül. A házastársakat az államfő felesége, Brigitte Macron a Versailles-i kastélyban fogadja.    

Délután a vendégek egy része a párizsi La Villette csarnokba megy, ahol Angela Merkel, António Guterres ENSZ-főtitkár és a francia elnök együtt fogják megnyitni a Párizsi Békefórum elnevezésű háromnapos rendezvényt, amelynek témája a multilaterális világrend megőrzése lesz. A rendezvényen Donald Trump nem vesz részt, de a kétoldalú kapcsolatok helyett továbbra is a multilaterális megközelítést képviselő csaknem száz amerikai civil, jogvédő és környezetvédő szervezet képviselője felszólal majd a nagy nemzetközi szervezetek (IMF, OECD, ENSZ, Világbank, UNESCO) vezetőivel együtt. A találkozón ott lesz Vlagyimir Putyin orosz elnök is.    

Az amerikai elnök délután a Párizshoz közeli Suresnes amerikai katonai temetőjébe látogat el, ahol fejet hajt az első világháborúban elesett amerikai katonák emléke előtt. Donald Trump szombaton az időjárási viszonyokra hivatkozva lemondott egy másik emlékhelyen, az észak-franciaországi belleau-i erdő amerikai katonai temetőjében tervezett koszorúzást.

Forrás: MTI