A Moszad korábbi főnöke Meir Dagan, úgy nyilatkozott, hogy Izrael a „katasztrófa” küszöbén áll, az előrejelzések szerint a tel aviv-i rezsim nagyon rossz jövő elé néz.

„Nem állítanám, hogy a katasztrófa szélén állunk, mert ez kissé túlzó lenne, de a prognózis azt mutatja, hogy nagyon rossz jövő előtt állunk.” – helyesbített később Dagan egy interjúban a Jeruzsalem Post-nak.

A Moszad egykori főnöke is bírálta Benjamin Netanjahu miniszterelnököt és rendszerét, azt állítva, hogy az izraeli rendszer mostanra elérte azt a pontot, ahol a rezsim „működés képtelen” Izraelben.

Dagan megalakított egy szervezetet, amely támogatja az izraeli rendszer megváltoztatását.

A tel-avivi rezsim által ellentmondásos karakternek mondott egykori Moszad főnök, azt írta, hogy az Irán elleni támadást a „leghülyébb ötletnek” tartja.

Meir Huberman (később Dagan) 1945. január 30-án a Szovjetunióban született egy novoszibirszki vonaton. 1950-ben Meir és családja kivándorolt Izraelbe, egy Tel-Aviv melletti városban telepedtek le. Dagan egy amatőr festő volt és vegetáriánus, a tel aviv-i egyetemen tanult festészetet és szobrászatot. 1963-ban Dagan belépett az Izraeli Védelmi Erők (IDF) kötelékébe és ezzel kezdetét vette egy hosszú és rendkívül sikeres katonai karrier. Libanoni ténykedése alatt pedig szoros barátságot kötött a későbbi miniszterelnök Ariel Sharonnal is. Az izraeli média szerint Sharon a következőképpen ajánlotta fel Dagannak a posztot: „Izraelnek most egy olyan kémhálózatra van szüksége, amely késsel a fogai között kész szembenézni az ellenséggel.”

Ariel Sharon miniszterelnök 2002-ben Meir Dagant nevezte ki, aki Ephrám Halevyt váltotta a Moszad igazgatói székében. Azóta – az izraeli politikai életben szokatlan módon – már kétszer is meghosszabbították megbízatását, Ehud Olmert ismét meghosszabbította megbízását 2007. februárjában és 2008. júniusában. Majd ezt követően 2009-ben Benjamin Netanjahu is megerősítette posztján 2010. végéig,

Dagan is össze-vissza beszélt azt utóbbi időkben. Nemrégiben azt javasolta, hogy az iráni ellenzék döntse meg az Izraelre veszélyes perzsa vezetést, ha pedig ehhez katonai támogatásra lenne szükségük, akkor Amerika nyújtsa ezt, és ne Izrael.

Dagan hangot adott azon véleményének a Leslie Stahlnak adott interjújában (CBS News ” 60 Minutes-ban), miszerint Mahmud Ahmadinezsád-ot és az iráni rendszert, „nagyon racionalistának” nevezte, akik nem fejlesztenek ki felelőtlenül atomfegyvert. Szerinte a legnagyobb ostobaság lenne megtámadni a perzsákat. Ehelyett az javasolja, a zsidók inkább „segítsenek” az irániaknak, hogy saját maguk változtassák meg a politikai rendszerüket.

Korábban már írtuk, hogy Szíriában a líbiai forgatókönyvet kívánják megismételni, mely jobban szolgálja Izrael és a többi cionista érdekeit, és nem ez lenne az első olyan „segítség”, egy iráni rendszer változtatási kísérletre, melyet kívülről támogatnak, ahogy más országokban, pl. Szíriában is bizonyítható volt a cionista „segítség”.

Kifejtette továbbá, hogy a „legbölcsebb taktika a jelenlegi teheráni politikai vezetés leváltása lenne, s Izraelnek kötelessége segíteni mindazoknak, akik ezt a rendszert le akarják váltani”, majd hozzátette: „A katonai támadást csak akkor szabad végrehajtani, ha minden más eszköz kudarcot vall. Persze jobban szeretném, ha nem Izrael, hanem Amerika támadná meg Iránt”, vélekedett Meir Dagan.

Úgy tűnik azonban, hogy Amerikának, ehhez nem fűlik a foga, legalábbis nem kapkodja el a támadást. Ennek nem csak az az oka, hogy a Közel-Keleten és újabban a Távol-Keleten (Fülöp-Szigetek) is feszült a helyzet, hanem hogy Kínával és Oroszországgal most nem lenne okos ujjat húznia.

Úgy látszik, hogy az izraeli kormánynak előbb-utóbb a saját belső válságával is szembe kell néznie, és nem biztos, hogy beválik az a cionista taktika, hogy erről a figyelmet a külpolitikai síkra terelje, valamint az sem tűnik nyerő ötletnek, hogy az USA-t vagy az EU-t tolja maga elé (majd a felelősséget is a nyakukba varrja). Mindegyiknek megvan a maga külső, no meg, belső és egyre eszkalálódó problémája. A cionista Izraelnek nehéz lesz pénzzel úgy megoldani az ügyeit, hogy közben keressenek is a dolgon, és még sajnáltatni is tudják magukat, azaz ebből is ún. erkölcsi tőkét kovácsoljanak maguknak.

Forrás: jovonk.info

Kapcsolódó blog bejegyzésünk:

Hatalmas öngól az EU hálójában Kattintson ide...