http://78.131.57.228/9-kulfold/1665-ujabb-pelda-az-amerikai-kettos-mercere#sigProIdcb943e506b
Július 20-án lejár a Szíriában levő ENSZ-misszió mandátuma. Az ENSZ Biztonsági Tanácsában vita volt a mandátum meghosszabbítása körül. De a 300 fegyvertelen katona valószínűleg továbbra is az országban marad.
A Biztonsági Tanácsban már pénteken lehet szavazás a misszió 30 napra szóló technikai meghosszabbításáról. Vitalij Csurkin, Oroszország állandó ENSZ-képviselője azon meggyőződésének adott hangot, hogy a megfigyelői misszió mandátumát meg fogják hosszabbítani. A diplomata üdvözölte Pakisztán szándékát, hogy saját határozattervezetet nyújt be ebben a témában.
Oroszországnak az a szándéka, hogy erősíti az ENSZ-missziót. Vlagyimir Putyin államfő csütörtökön hozott rendelete értelmében Oroszország kész 30 katonát küldeni a misszióba.
A megfigyelők mandátuma körüli probléma azt követően támadt, hogy Oroszország és Kína megvétózta a Szíriával kapcsolatos brit határozattervezetet. Ebben egy csomagba került a misszió mandátumának meghosszabbítása, a Damaszkusz elleni kemény szankciók bevezetése, és az erő alkalmazásának lehetősége arra az esetre, ha a damaszkuszi rezsim nem vonja ki csapatait és nehézfegyverzetét a városokból. Az orosz és a kínai vétó erre az egyoldalú javaslatra eleve függővé tette a mandátum technikai meghosszabbítását. Igaz, Vitalij Csurkin orosz és Li Bao-dun kínai nagykövet a szavazást követően azonnal jelezték, hogy a meghosszabbítás mellett vannak. Washington viszont közölte, hogy a misszió meghosszabbítását csak abban az esetben támogatja, ha kemény határozatot fogadnak el Szíriával kapcsolatban. Vagyis olyan döntést, amely Bassár el-Aszad megdöntésére irányul. Ilyen helyzetben az ENSZ-misszió csak a váltópénz szerepét töltené be a Szíriával kapcsolatos amerikai tervekben.
Később bizonyos mértékben módosult az Egyesült Államok pozíciója. Kijelentették, hogy készek foglalkozni megfigyelői misszió meghosszabbításával.
Figyelemkeltő volt a damaszkuszi terrorakciókra vonatkozó amerikai reagálás is. Ebben a terrorcselekményben életét vesztette három tábornok, köztük a védelmi és a belügyminiszter. Washington nem ítélte el az akciót. Sőt Barack Obama gyakorlatilag Bassár el-Aszadot vádolta meg a történtekért, mondván, hogy minisztereinek meggyilkolása az ő politikájának a következménye.
Ugyanakkor az izraelieket szállító autóbusz Bulgáriában történt robbantását azonnal elítélte, mint terrorakciót, mert ez közvetlenül is érinti Izrael nemzetközi imágóját. Obama határozott támogatásáról biztosította közel-keleti szövetségesét. Ismét megmutatkozott az amerikai kettős mérce: támogatni szövetségeseinket a terror elleni harcban, és szemet hunyni a terrorakció fölött, ha az „idegeneket” érinti.
Forrás: ruvr.ru