http://78.131.57.228/9-kulfold/2627-kinai-varosok-es-gazdasagi-zonak-amerikaban#sigProIded5ade4023
Az elmúlt néhány év során a kínai kormány és nagy kínai cégek (amelyeknek legtöbbször, legalább bizonyos százalékban, a kínai kormány a tulajdonosa) szisztematikusan vásárolják fel az amerikai vállalatokat, ingatlanokat, földeket, infrastruktúrát és természeti erőforrásokat. Bizonyos esetekben úgy tűnik, hogy teljes közösségeket próbálnak felvásárolni egyetlen ügyleten keresztül. Mi történik és miért? Gazdasági gyarmatosítás folyik? Egyesek úgy gondolják, hogy Kína amolyan különleges „gazdasági zónák” kialakításán ügyködik, a kínai Shenzhen városának mintájára.
A 70-es években Shenzen még csupán egy kis halászfalu volt, mára pedig hatalmas, 14 millió lakost számláló metropolisszá fejlődött. Eredetileg ezeket a „különleges gazdasági zónákat” csak Kína területén belül kezdték kialakítani, de a kínai kormány egyre több országban, például Nigériában vásárol fel hatalmas földterületeket. Megtörténhet ugyanez az Egyesült Államokban is? Dr. Jerome Corsi szerint a kínai központi bank tervei szerint „fejlesztési zónákat” akarnak kialakítani az Egyesült Államok területén belül, hogy a kínai kormány „kínai tulajdonú cégeket alapíthasson és ezek alkalmazottaiként az Egyesült Államokba telepíthesse állampolgárait”. A tervek szerint az Egyesült Államok Kína felé fennálló 1170 ezer milliárd dolláros tartozásának egy részét adósságból „tőkévé” alakítanák. Így tulajdonképpen „Kína az amerikai cégek, infrastruktúra és értékes föld birtokosává válna, a veszteségek ellen pedig maga az amerikai kormány szolgáltatná a biztosítékot.” Nehéz elképzelni? Pedig az Egyesült Államok gazdasági gyarmatosítása már sokkal előrehaladottabb állapotban van, mint azt sokan gondolnák.
Hogyan jutott idáig a helyzet? Néhány évtizeddel ezelőtt az Egyesült Államok a világ legnagyobb és kihívó nélküli gazdasági hatalma volt, Kína pedig egy harmadik világbeli ország.
Mi történt?
Az Egyesült Államok kötött néhány rendkívül kedvezőtlen „szabad-kereskedelmi” egyezményt és egyes országok, mint például Kína, elkezdték agresszív módon, amolyan gazdasági fegyverként használni ezeket az USA ellen. Az elmúlt évtized során az Egyesült Államok több ezer vállalkozást és sok millió munkahelyet veszített Kína javára. Amikor a 2012-re vonatkozó kereskedelmi adatokat nyilvánosságra hozzák, látható lesz, hogy az Egyesült Államok kereskedelmi deficitje Kína felé jóval meghaladja a 300 milliárd dollárt, ami a mindenkori legmagasabb kereskedelmi deficit két ország között. Az elmúlt évtizedre vetítve az USA kereskedelmi deficitje Kína felé összesen több mint 2300 ezer milliárd dollár. Ez a pénz az amerikai cégeket és munkásokat is gyarapíthatta volna, ami után ezek az emberek adót fizettek volna, ehelyett azonban ez az összeg Kínába vándorolt.
Kína pedig ahelyett, hogy ráült volna, kölcsönök formájában visszaforgatta, így az Egyesült Államok ma már több mint ezermilliárd dollárral tartozik az ázsiai országnak, sőt, további kölcsönökért folyamodik a már fennálló és egyre növekvő adósság finanszírozására. Jelenleg az Egyesült Államok hozzávetőleg napi 100 milliárd dollár kamatot fizet Kínának a feléje fennálló adósságok után. Nevetséges lenne azt állítani, hogy az Egyesült Államok adóssága „nem számít”. Tehát a hihetetlen kereskedelmi deficit és a robbanásszerűen emelkedő adósságok eredményeként Kína szisztematikusan gazdagodik, az Egyesült Államok pedig folyamatosan szegényedik.
Egyre halmozódó vagyonát pedig Kína arra használja, hogy hatalmát és befolyását minél több országra kiterjessze a világon.
Forrás: idokjelei.hu Kattintson ide...