A 21. század új nemzetek feletti szövetségek évszázada lesz – vélik a szakértők. Már az évtized végére a Távol-Keleten Kína vezette államszövetség alakulhat ki. Az Európai Unió „államok közötti” egyesületből hatalmas szövetségi állammá alakulhat át, amelynek lakossága félmilliárdot tesz ki. Ez valóban igaz lehet, és milyen választ adhat erre Oroszország?

A jövő világa nagy gazdasági alanyok világa – állítják politológusok. Kisebb országok képtelenek lesznek ellenállni olyan óriásoknak, mint az USA vagy Kína. Ha nem kívánja, hogy a jövőben kereskedelmi partnere az erő pozíciójából beszéljen Önnel, akkor kénytelen lesz szövetségre lépni.

Az Egyesült Államok és Kína saját tömbjei kialakításának feladatát tartja fontosnak. Az „amerikai szövetség” előképének tekinthető az Észak-amerikai Szabad-kereskedelmi Egyezmény (NAFTA). A Távol-Kelet szeretné bebiztosítani magát a válság következményeivel szemben az ASEAN és Kína egyesítése révén. Máris kereskedelmi egyezményt kötöttek egymással.

Vajon mennyire messzemenők az integrációs folyamatok? A neves amerikai szociológus, Immanuel Wallerstein kijelentette, hogy a húszas évek elejére a Távol-Keleten konföderáció alakul ki, amely magába foglalja Japánt, Kínát és az egyesült Koreát.

Adott helyzetben Oroszországnak gyakorlatilag nem marad más választása, mintsem saját tömböt alakítani. Például, ilyen tömb lehetne az Eurázsiai Szövetség – véli Pavel Szvjatyenkov politológus, rámutatva, hogy a projekt sikerének fő kritériumát Ukrajna részvétele jelenti.

„Ukrajna nagy ország, 45 millió lakossal. Sok minden függ majd nem csak a gazdaság nagyságrendjétől, hanem a lakosság számától is. Minél nagyobb a lakosság száma, annál nagyobb a potenciális piac. Oroszország még csak Kazahsztánnal és Fehéroroszországgal is 150 millió embert jelent, Ukrajnával együtt pedig számuk már a 200 millió körül alakul. Világos, hogy egy ilyen szövetség sokkal nagyobb súllyal bírna.”

A Kelet-Európa felé kacsintgató sok ukrajnai politikus, részben pedig fehérorosz kollégáik számára is az „eurázsiai” szó második tagja kissé ijesztő. Szvjatyenkov nem tartja kizártnak, hogy Oroszországnak végeredményben választania kell majd, egyfelől, Ukrajna és másfelől, Üzbegisztán és Tádzsikisztán között.

Egyébként problémákkal szembesül mindenki, aki egyesülni kíván. Nagy-Britannia folyamatosan akadályozza az uniós integrációs folyamatokat. David Cameron a közelmúltban megígérte, hogy ha pártja megnyeri a választásokat, népszavazást rendez az országnak az Európai Unióból való kilépése kérdéséről. A távol-keleti tárgyalásokat a kulcsfontosságú partnerek közötti politikai és gazdasági súrlódások gátolják. Andrej Osztrovszkij orosz szakértő kifejtette:

„Politikai motívumok alatt kell érteni a Kína és Japán közti ellentétek kiéleződését a vitatott hovatartozású Diàoyúdǎo szigetek miatt. Gazdasági értelemben ez az, hogy Koreában és Japánban támogatják a mezőgazdasági termékek előállítását, ami szintén hátráltatja a különféle vámegyezmények aláírását és a két nevezett ország csatlakozását az „ASEAN plusz Kína” rendszerhez. Amíg ezeket az ellentmondásokat nem sikerül áthidalni, szövetségek aligha alakulhatnak ki.”

Forrás: ruvr.ru