http://78.131.57.228/9-kulfold/2855-kina-meghoditja-a-fegyverek-vilagpiacat#sigProId16e8ef14bb
Kína először jelent meg az első öt legnagyobb fegyverexportáló ország között. Erről olvashatunk a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet jelentésében, mely a 2012. évi fegyverkereskedelemről szól.
Ez az első változás az öt legnagyobb listájában a hidegháború vége óta. Ezen kívül Kína az első ázsiai állam, amely bekerült az öt legnagyobb fegyverexportáló ország közé.
Kína az ötödik helyről Nagy-Britanniát szorította ki, eddig soha nem látott, 162%-os fegyverexport növekedéssel. Ez az ütem 13-szor gyorsabb, mint a hagyományos öt legnagyobb fegyverexportáló ország, az Egyesült Államok, Oroszország, Németország, Franciaország és Nagy-Britannia mutatója. Kína előrelépésének egyéb befolyásoló tényezőiről Alekszandr Larin, a Távol-keleti Intézet szakértője számolt be:
Kínának nagy előnye, hogy olcsóbban adja termékeit, mint a többiek. Nagyon nagy segítségére volt az országnak az Oroszországgal folytatott katonai-műszaki együttműködés, az a tény, hogy fegyvereket és gyártási engedélyeket adtak el neki. Kína, Oroszország segítségével a legfejlettebb tüzérségi és taktikai rakétafegyvereket, hajtóműveket és repülőgép-alkatrészeket tudja gyártani. A gyártási engedélyek átadásának sokszor az volt a feltétele, hogy Kína nem fogja a legyártott fegyvereket külföldre eladni. Kína azonban kis változtatásokkal, mint például a tüzérségi fegyverek kaliberének megváltoztatásával külső piacokra vitte termékeit.
A kínai fegyverek legnagyobb vásárlói Pakisztán, Egyiptom, Banglades, Namíbia és Sri Lanka. Csak az utóbbi években Pakisztán például 50 darab JF-17-es vadászgépet és 203 darab MBT-2000-es tankot vásárolt Kínától. A harckocsik exportjában Kína lett a második, Oroszország után, megelőzve Németországot, Franciaországot és Nagy-Britanniát. A kínai tankok fő vásárlójává az afrikai országok váltak. Ugyanakkor a Nyugat, miközben saját pozícióit átengedte, azzal vádolja Kínát, hogy olyan afrikai rendszereknek ad el fegyvereket, amelyek súlyosan sértik az emberi jogokat országukban. Kína azonban figyelemre se méltatja ezeket a vádakat arra hivatkozva, hogy az ügyletek mindig átláthatóak és szigorúan a fegyverkereskedelem nemzetközi szabályai szerint történnek.
A kínai sárkány új ugrása a fegyverek világpiacán egy új ingerlő tényező lehet az Egyesült Államok és az EU számára. Az emberi jogok megsértéséért büntetésként megtartják a hadi célra is felhasználható technológiák és modern fegyverek Kínának történő eladására kivetett embargót. Az EU egyik érve egy ilyen diszkriminatív rendszer fenntartása mellett az, hogy Kína könnyedén képes lemásolni az ilyen technológiákat és fegyvereket, majd újraexportálja azokat, ilyen módon erősítve versenyképességét a világpiacon.
Ezért nem kizárt, hogy Németország és Franciaország, akik ezen a listán igazán nem sokkal előzik meg Kínát, szigorítanak a Kínai Népköztársaságba irányuló fegyverexport embargóján.
Forrás: ruvr.ru