http://78.131.57.228/9-kulfold/3383-peking-szerint-snowden-kinos-helyzetbe-hozta-washingtont#sigProId2b7fa3716f
Edvard Snowden, az amerikai hírszerzés volt alkalmazottja, aki fényt derített az Egyesült Államok kormányának egyik legtitkosabb elektronikus kémtevékenységére, meglehetősen kínos helyzetbe hozta Washingtont - véli a kínai állami Hszinhua hírügynökség vasárnapi kommentárjában.
Az elmúlt hónapokban amerikai politikusok és a média egymást követően hozták fel az internetes kémkedés vádjait Kína ellen, úgy beállítva, mintha Kína lenne e műfaj egyik legnagyobb művelője - vezeti fel írását a Hszinhua szerzője. Némileg szemrehányóan azt is megjegyzi, hogy a téma kiemelt szerepet kapott Barack Obama amerikai elnök és Hszi Csin-ping közelmúltbéli kaliforniai találkozóján, amely a két nagyhatalom újfajta kapcsolatát volt (lett volna) hivatott körvonalazni.
A kommentár Snowdenre és az általa leleplezett PRISM kódnevű megfigyelési programra hivatkozva kitér arra, hogy a Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) nem csak saját állampolgárainak elektronikus adatforgalmát ellenőrizte, de kormányzati, tudományos és üzleti érdekeltségű intézményekét is szerte a világon.
A hongkongi South China Morning Post című lapra utalva, amely korábban kapcsolatba lépett a "kínai területen" megbúvó amerikai informatikussal, a kínai hírügynökség megjegyezte: az amerikai megfigyelés állítólag kiterjedt kínai távközlési szolgáltató vállalatokra és az ország egyik legnevesebb egyetemére.
"Ezek, a korábbi vádakkal együtt, egyértelműen aggasztó jelek. Azt fejezik ki, hogy az Egyesült Államok, amely régóta a kibertámadások ártatlan áldozatának képében tetszeleg, valójában korunk legnagyobb cselszövője" - fogalmaz a Hszinhua.
Washington lázasan dolgozik azon a jogi folyamaton, amely a kiszivárogtató Snowden kiadatását célozza, de - a cikk szerzője szerint - előbb tisztáznia kellene magát a többi ország előtt. "A labda Washington térfelén van" - tette hozzá, sürgetve az amerikai kormányt, hogy oszlassa el ezen államok aggodalmait.
A South China Morning Post vasárnapi kiadásában arról írt, hogy az NSA a szárazföldi Kínában sms-ek millióit "lopta" el távközlési szolgáltatók informatikai rendszereiből, s koncentrált betörési kísérletekkel támadta a pekingi Tsinghua Egyetemet. Az Edvard Snowdentől származó dokumentumokra alapozott cikksorozat szerint 2009-ben támadások érték Hongkong Pacnet nevű internetszolgáltatóját is.
Snowden Moszkvába távozott
Edward Snowden, az amerikai CIA és a Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) volt alkalmazottja, a titkos adatgyűjtés kiszivárogtatója vasárnap helyi idő szerint délelőtt, menetrendszerinti légi járattal Moszkvába távozott - erősítette meg hongkongi South China Morning Post című napilap online kiadása.
A városi kormányzat vasárnapi közleményében arról tájékoztatott, hogy Snowden önszántából, törvényesen és normális körülmények között hagyta el Hongkongot. A városvezetés ezt közölte az Egyesült Államokkal is. A hongkongi kormány még nem rendelkezett elegendő információval ahhoz, hogy az ideiglenes elfogatóparancs alapján az őrizetbe vétel folyamatát megindítsa, és nem volt jogi alapja arra, hogy Snowden távozását megakadályozza - áll a közleményben.
Az amerikai informatikus, aki ellen hazájában kémkedés miatt indítottak eljárást, az Aeroflot SU213-as járatával a délutáni órákban érkezik meg az orosz főváros seremetyevói nemzetközi repülőterére. A hírt sem Oroszország pekingi nagykövetsége, sem hongkongi konzulátusa nem erősítette meg, illetve nem kommentálta. Dmitrij Peszkov, az orosz elnök szóvivője vasárnap azt nyilatkozta, nincs tudomása Snowden tartózkodási helyéről, vagy terveiről. Sajtóértesülések szerint Snowden végső célállomása feltételezhetően Izland vagy Ecuador lesz.
Edward Snowden május 20. óta tartózkodott a kínai különleges közigazgatási övezet területén, az utóbbi hetekben ismeretlen magánszálláson. Korábban azt nyilatkozta, hogy tudatosan választotta búvóhelyéül Hongkongot, ahol messzemenőkig tiszteletben tartják a polgári szabadságjogokat. Mint mondta, sorsát a hongkongiakra, illetve a város bíróságaira bízza. Ugyanakkor utalt rá, információ szerint Washington megfélemlítéssel igyekszik Hongkong kormányzatát együttműködésre bírni.
A 30. életévét múlt hét péntekén betöltött amerikai nagy mennyiségű adatot mentett ki korábbi munkahelyéről, s ezekből olyan dokumentumokat mutatott be a South China Morning Postnak, amelyek arról tanúskodtak, hogy az NSA elektronikus adatmegfigyelésének hongkongi és szárazföldi kínai - polgári - célpontjai is voltak.
A város kormányzata hivatalosan nem nyilatkozott az ügyben, de a kormányzó, a biztonsági miniszter és a rendőrfőnök közölte, hogy a hongkongi törvények szerint fognak eljárni. Peking - látszólag - az önálló igazságszolgáltatással rendelkező Hongkongra bízta a helyzet megoldását.
A legfrissebb sajtójelentések szerint Washingtonban megerősítették, hogy hivatalos kiadatási kérelemmel fordultak a hongkongi kormányzathoz. Meg nem nevezett amerikai tisztségviselők figyelmeztették a város vezetőit, hogy ne gördítsenek akadályt e "nagy horderejű ügy" rendezése elé.
Washington kéri a nyugati félteke államait, hogy csak hazatérni engedjék Snowdent
Az Egyesült Államok vasárnap arra hívta fel a nyugati félteke azon államait, amelyeken Edward Snowden átutazhat, vagy amelyekben menedéket kérhet, hogy a körözött kiszivárogtatót csak hazatérni engedjék.
Snowden az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) szerződéses külső munkatársa volt, aki az amerikai biztonsági szervek titkos adatgyűjtési programjaival kapcsolatban információkat szolgáltatott ki a sajtónak.
Az ügyben kiadott külügyi közlemény szerint az Egyesült Államok azt tanácsolja az érintett kormányoknak, hogy mivel Snowdent bűncselekmények vádjával körözik, csak abban az esetben engedélyezzék számára a továbbutazást, ha az az Egyesült Államokba való visszatérését célozza.
Edward Snowden vasárnap Hongkongból - ahonnan Washington a kiadatását kérte - váratlanul Moszkvába érkezett. Ricardo Patino ecuadori külügyminiszter a nap folyamán a Twitteren közölte, hogy a titkokat kiszivárogtató informatikus országa kormányától kért menedéket. Az éppen Vietnamban tartózkodó Patino hétfőn szándékozik az ügyről sajtótájékoztatót tartani. Patricio Alberto Chávez Zavala, Ecuador moszkvai nagykövete vasárnap felkereste Snowdent a seremetyevói repülőtér szállodájában.
Snowden sajtóértesülések szerint - mivel közvetlen repülőjárat nincs Moszkva és Quito között - hétfőn feltehetően Havanna érintésével próbál majd meg eljutni Ecuadorba. A dél-amerikai ország nagykövetségén talált egyébként menedéket több mint egy évvel ezelőtt Julian Assange, az amerikai titkos dokumentumok százezreit kiszivárogtató WikiLeaks portál alapítója.
Az amerikai kormány vasárnap közölte, hogy bevonta Snowden útlevelét, így egyelőre nem világos, hogy az informatikus milyen úti okmányokkal hagyta el Hongkongot és milyenekkel szándékozik továbbutazni. Vezetői utasítás esetén egy légitársaság vagy egy ország elvben eltekinthet attól, hogy egy utasnak nincs érvényes útlevele.
Snowdent az Egyesült Államok kémkedéssel, kormányzati tulajdon eltulajdonításával, valamint azzal vádolta meg, hogy szándékosan közölt titkos hírszerzési információt jogosulatlan személlyel.
Az Egyesült Államok vasárnap egy, a sajtónak név nélkül nyilatkozó igazságügy-minisztériumi illetékes révén "csalódottságának" adott hangot, amiért a hongkongi hatóságok a kérésére nem tartóztatták le Snowdent. Washington azóta állt kapcsolatban a különleges közigazgatású kínai terület vezetésével, hogy a tudomására jutott az informatikus szökése. A tisztségviselő szerint a hongkongiak péntekig nem emeltek kifogást az amerikai kérelemmel szemben, Washingtonban ezért tartják "aggasztónak" a Snowden elengedéséről szóló döntésüket.
South China Morning Post: Hongkong egy időzített bombát hatástalanított
Edward Snowden elengedésével Hongkong hatástalanította azt az időzített bombát, amely veszélyeztethette az amerikai-kínai kapcsolatokat, ám Washingtonban a döntést nem vették jó néven - derült ki a hongkongi South Chína Morning Post című lap hétfői összeállításából.
Az amerikai informatikus, a PRISM-botrány és egyéb nemzetközi (hongkongi és szárazföldi kínai) elektronikus megfigyelések leleplezője menetrendszerinti járattal hagyta el vasárnap Hongkongot, ahol május 20. óta bujkált. Csin Can-zsung a kínai Népi Egyetem professzora úgy vélte, a kényszermegoldás, vagyis az, hogy Snowden elhagyta a kínai különleges közigazgatási övezetet, Peking számára "ideális" lépés volt.
Szerinte a pekingi vezetés nem szívesen vállalt volna fel nyílt és felesleges konfrontációt Washingtonnal, s ez a jövőre is igaz: Kína "nem fog sót szórni Washington sebeibe". Hozzátette Peking már így is profitált Snowden leleplezéséből, hiszen az Egyesült Államok tárgyalási pozíciója a kiberbiztonság témakörében jelentősen romlott.
Megnevezett és meg nem nevezett szakértők és informátorok a különböző lapoknak és hírügynökségeknek egymásnak ellentmondóan nyilatkoztak arról: benne volt-e Peking keze abban, hogy Snowden letartóztatásának Washingtonból érkezett kérelme után még hagyták, hogy a várost elhagyja. Egyes vélemények szerint ez nem történhetett másként, mások pedig kizárólag Hongkongnak tulajdonítják a döntést.
A kínai külügyi szóvivő vasárnapi nyilatkozata mindenesetre azt a látszatot keltette, mintha Peking csupán "értesült" volna a történésekről, tiszteletben tartva a helyi döntést és a helyi döntéshozók jogait. Hua Csun-jing mindemellett "súlyos aggodalmának" adott hangot a legutóbb felfedett amerikai kormányszervektől eredő kínai célpontok elleni kibertámadások miatt.
A Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsának szóvivője Caitlin Hayden közölte, hogy országa diplomáciai csatornákon kifejezte határozott tiltakozását Hongkong és Kína illetékeseinél, amiért hagyták Snowdent elmenekülni. Ez a magatartás sérti az Egyesült Államok és Hongkong, illetve az Egyesült Államok és Kína kétoldalú kapcsolatait - mondta.
Az amerikai igazságügyi minisztérium szóvivője arra hivatkozott, hogy az amerikai-hongkongi kiadatási egyezménynek megfelelően kérte Snowden kiadatását, és csalódottságát fejezte ki, amiatt, hogy elengedték.
A 30 éves amerikai, a CIA és a Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) korábbi alkalmazottja nagy mennyiségű titkos információt mentett le elektronikus adathordozókra, amelyek egy része lapok birtokába került, illetve a médián keresztül már nyilvánosságot kapott.
Hongkong arra hivatkozással engedte el Snowdent, aki ellen hazájában egyebek mellett kémkedés miatt eljárás indult, hogy az amerikai hatóságok nem adtak meg minden szükséges információt ahhoz, hogy a helyi törvények alapján is őrizetbe vehessék. Washingtonban ezt tagadták.
A hongkongi kormányzat közleményében a maga részéről jogszerűnek nevezte, hogy nem akadályozta meg Snowden önkéntes távozását, s egyúttal arra is kitért, hogy írásban kérte az Egyesült Államok kormányát azoknak a vádaknak a tisztázására, amelyek szerint hongkongi számítógépes rendszerekbe törtek be amerikai kormányzati szervek.
Forrás: MTI