Európai bevándorlási törvény megalkotását szorgalmazta Martin Schulz, az Európai Parlament (EP) elnöke csütörtök esti sajtótájékoztatóján Brüsszelben, nem sokkal azután, hogy az EU-országok állam-, illetve kormányfői megkezdték kétnapos tanácskozásukat.

Az EU-csúcs egyik napirendi pontja a bevándorlási helyzet áttekintése a három héttel ezelőtti lampedusai tragédia nyomán. Az Olaszországhoz tartozó sziget közelében október harmadikán kigyulladt és elsüllyedt egy illegális menekülteket szállító hajó, a szerencsétlenségben több mint háromszázan vesztették életüket.

Az EU-csúcstalálkozók szokásos menetrendje szerint az állam-, illetve kormányfők először az EP-elnökkel tartottak eszmecserét, majd saját körben folytatták a tanácskozást, Schulz pedig az újságírókat tájékoztatta arról, milyen felvetésekkel élt a nyitó találkozón.

Első helyen a menekültügyi problémát emelte ki, és úgy vélekedett: Európának éppen úgy szüksége van egységes bevándorlási törvényre, mint a szintén jelentős menekültcélpontnak számító Egyesült Államoknak, Kanadának vagy Ausztráliának. Csupán azzal a szabállyal - mondta - immár nem lehet kezelni a problémát, hogy a menedékkérelmi ügyekben annak az EU-országnak a hatóságai kötelesek eljárni, ahol a menedékkérő először lépett az unió területére. A hatezer lakosú Lampedusán tízezer menekült zsúfolódott össze - jegyezte meg Schulz, és nyomatékkal leszögezte, hogy az európai bevándorlási törvény alapján nem csupán a menekült befogadásának, hanem elutasításának a jogszerű lehetőségét is meg kell teremteni.

Az EU-csúcs további napirendi pontjainak egyikével, a digitális gazdaság fellendítését célzó, tervezett intézkedésekkel kapcsolatban Schulz kiemelte: az eddiginél hatékonyabb adatvédelemre van szükség, mert "ma olyan világban élünk, amelyben mindenki ellen kémkednek, és nem is tudjuk, mikor, milyen kritériumok alapján".

A német szociáldemokrata politikus ennek kapcsán újságírói kérdésre arra is utalt, hogy szerinte szüneteltetni kellene a transzatlanti kereskedelmi és befektetési partnerségről folytatott tárgyalásokat Washingtonnal. Mint mondta, ő maga is támogatja a megállapodást, és küzdött is azért, hogy meggyőzze az azt ellenzőket. Ugyanakkor attól tart, hogy ha beigazolódnak a kémkedési vádak, és újabb és újabb ilyen ügyekre derül fény, akkor az ellenzők kerülhetnek többségbe.

"Álljunk meg egy percre, és tisztázzuk, hogy ezt hogy kerülhetjük el. Ez az Egyesült Államok érdeke és a miénk is" - mutatott rá Schulz, aki kifejtette, hogy többnek tartja az esetleges megállapodást puszta kereskedelmi, gazdasági egyezménynél. Mint mondta, ez két olyan térség közötti megállapodás lenne, amely közös demokratikus értékekkel, XXI. századi társadalmi berendezkedéssel rendelkezik, tiszteletben tartja az emberi és szociális jogokat, és például környezetvédelmi szabályai is vannak, míg más államok, térségek versenyképesebbek lehetnek, olcsóbban tudnak termelni, ha az említett elveket figyelmen kívül hagyják.

"Ha miközben tárgyalunk, az az érzésünk, hogy az asztal túloldalán már úgyis mindent tudnak arról, hogy miről akarunk tárgyalni velük, akkor hogyan bízhatunk meg egymásban?" - tette fel a kérdést az EP-elnök. "Kíváncsi lennék, hogyan reagálna a Fehér Ház, ha kiderülne, hogy egy európai titkosszolgálat lehallgatja Barack Obamát? Azt hiszem, azt mondaná: Európai barátaim, álljunk meg egy pillanatra, hogy tisztázzuk ezt, és aztán folytassuk (a megbeszéléseket)" - tette hozzá Martin Schulz.

Forrás: MTI