Az áldás és egyben átok fogalomkörének egyik tipikus eleme a szén, amely olcsó és sok van belőle, de elégetése életveszélyes a globális klímaváltozás szempontjából. Az embereknek dönteniük kell, mit kezdenek vele.

Se vele, se nélküle - ezzel a megjegyzéssel jellemezhető a világ energiaiparának viszonya a szénhez. A képlet egyszerű: a szén olcsó és óriási mennyiségben áll rendelkezésre, ám a szén-dioxid-kibocsátás legfőbb okozója. Az energia, amit a segítségével előállítottak, az elmúlt két-három évtizedben tízmillióknak segített kiemelkedni a szegénységből és a kilátástalanságból Kínában, Indiában és más feltörekvő országokban - derül ki a Bloomberg cikkéből.

A szén olcsóbb más energiahordozóknál, mert viszonylag könnyen hozzáférhető, kis költséggel szállítható és egyszerűen tárolható. A kelet-közép-európai régióban emellett sok országban azzal kecsegtet, hogy segítségével mérsékelhető a térség függése az orosz importból származó olajtól és földgáztól. A szén elégetésével járó levegőszennyezés miatt a legkülönbözőbb nemzeti és nemzetközi kezdeményezésekkel igyekeztek visszaszorítani felhasználását, ám ezek a erőfeszítések kudarcba fulladtak.

Királyság

A szén kockázatossága ellenére az energiahordozók királya. A világon előállított elektromos energia 40 százalékát szén elégetésével termelik meg és 2020-ra megtörténhet a nagy trónfosztás: az olaj első helyét az energiahordozók rangsorában a szén veheti át. Ráadásul a jelenleg ismert szénkészletek a 2012-es kitermelési szinten 132 évre elegendőek. Kína annyit használ belőle, amennyit az USA olajból.

A szén legnagyobb importőrei Kína, Japán és India, míg a legnagyobb exportőrök Indonézia, Ausztrália, Oroszország és az USA. Németországban 2011-ben négyéves csúcsra ugrott a felhasználása, miután a 2011. márciusi fukusimai atomerőmű-baleset nyomán a kormány úgy döntött, hogy 2022-ig leállítja az országban működő összes atomreaktort.

A szén eltüzelése azonban kétszer annyi szén-dioxid kibocsátásával jár, mint a földgázé és 28 százalékkal többel, mint a fűtőolaj eltüzelése. Az USA-ban erre válaszul olyan szabályozást fogadtak el, ami az üvegház hatású gáz kiszűrésére kényszeríti az erőműveket. Mivel azonban az átállás nagyon drága, csak 2012-ben 10,2 gigawatt szénerőmű-kapacitást zártak be, ami 7,2 millió lakást - ez a Los Angelesben található otthonok ötszöröse - képes ellátni elektromos energiával. (Paks áramtermelő képessége két gigawatt - a szerk.)

Hiábavaló erőlködés

A szakértők között nincs vita arról, hogy a szén felhasználása okozza a legnagyobb légszennyezést. Az utóbbit Kalifornia és az USA további kilenc tagállama, illetve az EU piaci módszerrel, a a szén-dioxid-kereskedelem bevezetésével próbálja visszaszorítani - nem túl sok sikerrel. Az Egyesült Államokban az energiaszolgáltatók a füst kén-dioxid-tartalmát kiszűrő berendezéseket szerelnek szénerőműveik kéményére. A tiszta szénről szóló propagandájukban azt állítják, hogy van olyan technológiájuk, amellyel a szén-dioxid 90 százalékát ki tudják szűrni.

Ezzel csupán két bibi van. Az egyik, hogy ezeknek a módszereknek a hatásossága nem bizonyított, a második, hogy irdatlanul drágák. Ezért aztán semmit sem enyhítenek azok ellenállásán, akik szerint a szén legjobb helye a földben van, ahol található. Környezetvédők egyebek mellett igyekeznek akadályozni az USA-ban épülő szénexport-terminálok befejezését. Egyetemi hallgatók több mint 400 intézményben indítottak aláírásgyűjtést a szén felhasználása ellen.

Nincs válasz azonban egyelőre arra kérdésre, hogy ha szén drámai sebességgel eltűnne az áramtermelésből, akkor mi vehetné át a helyét. Ez, az amiért a feltörekvő országok nem hogy mérsékelnék, de egyre erőteljesebb tempóban növelik felhasználását.

Forrás: alternativenergia.hu /napi.hu