Az orosz gáztól való függetlenedést el lehet felejteni, a kelet-közép-európai régió gázellátásának diverzifikációjára viszont szükség lenne. Az egységes energiapiac sokat segíthetne, ám az országok egyelőre mégis a saját útjukat járják - derült ki a CEU kerekasztal-beszélgetésén.

Oroszország júniustól nem szállít földgázt Európába, ha Ukrajna nem fizeti ki tartozását, ami 3,5 milliárd dollárra rúg Oroszország szerint. Moszkva emellett a jövőben ragaszkodik az előrefizetéshez is. Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnök szerint ha a pénz június 3-án délelőtt 10 óráig nem érkezik meg, leállítják a gázszállítást.

Erre a fenyegetésre az elmúlt napokban többször emlékeztettek kelet-európai politikusok is, sőt a lengyelek részéről felvetődött az energiaunió javaslata is, mondván egy nagyobb partner a Gazprommal szemben is jobb tárgyalási pozíciót képviselhet.

Bár e koncepció jól hangzik és javíthatna valamennyit az európai energiabiztonságon, a javaslat mögül valami hiányzik: mégpedig az egység - derült ki a Közép-európai Egyetem (CEU) által a régiós országok gázellátásának biztonságáról szervezett beszélgetésen. A felszólalók közül volt, aki azt emelte ki, hogy az egység hiánya az esetleges szolgáltatás leállásra való reagálásban van, mások szerint pedig abból fakad, hogy a régió országai egyszerűen csak eltérő helyzetben vannak. Egyetértettek viszont abban, hogy a régióban az orosz energiától való függetlenség egyelőre irreális elképzelés, de diverzifikációra szükség lenne.

Európa sérülékeny

A mostani orosz-ukrán konfliktus figyelmeztetés kell legyen Európa számára, ami jól jelzi Európa sérülékenységét - jelentette ki Dirk Buschle, a bécsi székhelyű Energy Community (Energiaközösség) titkárságának igazgatóhelyettese és jogtanácsosa. Véleménye szerint az ukránok nem fizetése nyomán csak idő kérdése, mikor jön a gázcsapok teljes elzárása. Az erre való reakcióval kapcsolatban megosztottak az európai országok, ráadásul általában ad hoc ötletekkel keresik a megoldásokat - mondta Buschle, aki szerint eközben Oroszország is keresi a több lábon állást.

Európában több javaslat is felmerült alternatívaként, ám a cseppfolyósított földgáz (liquefied natural gas - lng) és a palagáz drágább megoldás a jelenleginél, míg a szénről és az atomenergiáról senki nem szeret beszélni, az energiahatékonyságban pedig mindenki hisz, de senki sem tudja, hogyan kell elérni. Bár ezek rövid távon a problémákat nem oldják meg, de elvezethetnek egy fenntarthatóbb helyzethez Európán belül - véli a szakértő. Buschle az energiauniót jó javaslatnak tartotta, ám sok még a nyitott kérdés és egyelőre a belső piac lehetőségeit sem használta ki teljesen Európa.

Mindenki a maga útján indult el

Az előző, 2009-es orosz-ukrán válságból mindenki más következtetéseket vont le és máshogy próbálta a hasonló krízisekkel szemben ellenállóbbá tenni országát: a lengyelek az lng irányába mozdultak, a csehek már korábban rácsatlakoztak a német rendszerre, a szlovákok kétirányúsították vezetékeiket és interkonnektorokat építettek, a magyarok pedig a földgáztározókat alakítottak ki, valamint a Nabucco és a Déli Áramlat megvalósítását is támogatták - foglalta össze Orbán Anita, a magyar kormány energiabiztonságért felelős utazó nagykövete. Így más-más fokú függés alakult ki az orosz gázzal szemben, utalva arra, hogy a kérdésben a lengyelek harcosabban, míg a magyarok és szlovákok jóval óvatosabban nyilvánulnak meg.

Az ukrán válság csak átmenetileg sarkallta közös fellépésre a visegrádi országokat. A helyzet kezelésére az egyetlen megoldás szolgáltatói oldalról a piaci integráció erősítésének sürgetése lehet - véli Orbán. Emellett a rendszerbe beépített szolidaritás és a vezetékek kétirányúsítása is segítene.

Harmadszor is

Ez már a harmadik alkalom, hogy orosz-ukrán gázkrízissel szembesülünk - jegyezte meg Holoda Attila, az NFM korábbi energetikáért felelős helyettes államtitkára, aki szerint konfliktus a közép-európai államokban előrelépést is hozhat. Jelenleg azonban a technikai feltételek sem adottak ahhoz, hogy egy esetleges orosz leállást problémamentesen lehessen kezelni. E kiszolgáltatott helyzeten a kétirányúsítás megoldásával, a közvetlen áramoltatási kapacitás növelésével és a gázinfrastruktúra javításával lehetne változtatni - véli a szakember. A gázellátás biztonságát növelné az is, ha a tagállamok hatóságai közti kommunikációs kapcsolat javulna, illetve az oroszokkal el tunák fogadtatni, hogy csak az EU határáig legyen beleszólásuk a vezetékek építésébe, abba már ne, hogy azokn az EU-n belül hol végződnek.

Ezeken túl jobban ki kellene használni a helyi erőforrásokat is - véli Holoda, aki példaként a magyar gázkészleteket említette. A Gazprommal való egyezkedéseknél pedig az árak alakulásában európai egységes belső piacnak is nagy szerepe lehet.

Energiafalók

A szovjet utódállamok közös jellemzője a rossz energiahatékonyság és a nagyon alacsony GDP-szint. Ezen országoknak a gázimport makrogazdasági szinten jóval nagyobb terhet jelent - emelte ki Deák András, a Magyar Külügyi Intézet szakértője. A számlát pedig valakinek állnia kell, azaz pénzt kell tenni e gazdaságokba. Ez a helyzet Ukrajnában is, vagyis az ukrán gázhelyzet nem kezelhető külső segítség nélkül. Az a kérdés, hogy a következő 3-5 évben ki fizeti az ukránok gázszámláját.

Moszkva számára Kijev már régóta fejtörést okoz, ezért a Gazprom a diverzifikáción dolgozik. Gazprom és az oroszok oldaláról látszik, hogy 2015-re képesek lesznek kiszolgálni a Déli Áramlattal az összes piacukat. Így z oroszok nincsenek olyan messze attól, hogy Ukrajnát kikerülve elérjék ezt a céljukat.

E megoldással azonban a régiónk szemszögéből a szállító oldalán nem történik változás. A szakember szerint ezzel szemben Európa a közös piaccal tud operálni. Mivel ez hosszabb folyamat, a kelet-közép-európai országoknak addig is kell valahogy reagálni és az oroszokkal együttműködni.

Függetlenedés

A régió országai igen árérzékenyek, ezért az energiaárak alacsonyan tartása fontos politikai kérdést és egyben erős nyomást is jelent a döntéshozatalra, erre jó példa Magyarország és Bulgária - fogalmazott Michael LaBelle, a CEU üzleti iskolájának és a környezetvédelmi tudományok és politikák tanszékének professzora. A diverzifikációval kapcsolatos eltérő álláspontok bemutatva megjegyezte: a megújulókkal kapcsolatban Lengyelországban már elhatározták, hogy csak a minimumot teljesítik, míg Magyarországok a paksi bővítés miatt csökkenhet a megújulók aránya.

Mivel a nagyobb cégek általában nagy energiafelhasználók, előbb-utóbb reagálnak az energiapiac változásaira, és egyedi szinten is megjelenhet a függetlenedés: diverzifikálják energiaforrásaikat és az alternatív energiák felé is nyitnak - véli LaBelle.

Tárolás és a válság költsége

A 2009-es krízishez képest sokat javult a helyzet. Egyrészt akkor még vészmechanizmusok sem voltak, másrészt a piaci kép is sokat változott - foglalta össze Lakatos Balázs, a Magyar Földgáztároló Zrt. értékesítési, marketing és szabályozási vezetője. A magyarországi gázfelhasználás 2009 óta csökken, továbbá míg öt éve a legtöbb kereskedő Ukrajnából akart olcsó gázt behozni, addig mára Ausztriára igaz ugyanez. Bár tárolás nem olcsó mulatság, hiszen 1 milliárd euróba kerülhet feltölteni a tárolókat, de ez a költség eltörpülne egy komolyabb válság hatása mellett - mondta Lakatos.

Forrás: napi.hu