A tagállamok átlagbérének legalább felét kellene elérnie a helyi minimálbérnek, amit egy uniós szervezet közösen kidolgozott egységes módszerrel számolna ki.

Az uniós tagországok mindegyikében a helyi átlagbér legalább 50 százalékára kellene módosítani a minimálbért, illetve az Európai Unióban egységes bérszámítási módszerre lenne szükség – mondta a Napi Gazdaságnak Klaus Heeger, a Független Szakszervezetek Európai Szövetsége (CESI) főtitkára. Hozzátette, hogy ehhez minden tagállamban figyelembe kellene venni a helyi gazdasági viszonyokat: a bruttó nemzeti összterméket, az inflációs rátát, ezután a különböző eredmények alapján lenne szükség a harmonizált kalkulációs metódus kidolgozására. A szakszervezetek és a mindenkori kormányok között így évente mindössze egyszer elegendő lenne áttekinteni a bérek kérdését. A családi adókedvezményeket nem számítva Magyarországon a bruttó minimálbér 101 500 forint, ami 44 százaléka a bruttó 230 ezer forintos átlagkeresetnek.

Az egységesítés azért is hasznos az érdekegyeztetőknek és a munkavállalóknak egyaránt, mert csökken a bérfeszültség – ezt már Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) főtitkára mondta a Napi Gazdaságnak. A szervezet már évek óta lobbizik azért, hogy Magyarországon is ilyen számítási módszert alkalmazzanak. Hozátette, hogy a félmilliós Luxemburgban napi szinten 500 ezer külföldi munkavállaló jár dolgozni, mivel a miniállamban megfelelő nyelvi és szakmai kompetenciával, versenyképes szaktudással a legmagasabb bérminimum érhető el. Az EU-ban eközben Romániában és Bulgáriában a legalacsonyabb a minimálbér. Magyarországon az EU öt fizetési kategóriája közül a második legalacsonyabb az úgynevezett minimális juttatás a közszféra dolgozóinak. Ez – Borosné szerint – annak tudható be, hogy az elmúlt hat évben nem volt bérkorrekció, olyannyira, hogy mostanra már 20 százalékos lineáris emelés sem lenne elegendő a helyzet megoldására (Napi Gazdaság, 2014. május 12.). Boros Péterné szerint a kormánnyal korábban kezdett egyeztetés idén folytatódhat.

Az Eurostat adataiból az is kiderül, hogy 2003 óta a különböző országokban mindössze 1,2-1,5-szeres volt a minimálbér-növekedés, egyedül Romániában és Bulgáriában volt háromszoros a szorzó. Magyarországon is az előbbi trend érvényesül, mert míg 2003-ban 203 euró volt a minimálbér, tavaly 335 euró volt (ennek nettó értéke 214 euró, azaz nagyjából 65 ezer forint), ez 1,65-szörös szorzót jelent.

Forrás: napigazdasag.hu