A londoni The Financial Times „Moszkva kezét” vélte felfedezni az Európai Unió szívében. A lap véleménye szerint Oroszország és konkrétan a Gazprom orosz gázipari óriáscég pénzelte a palagáz-lelőhelyek kiaknázása elleni tömeges tiltakozást, amelynek hulláma 2012–2013-ban söpört végig a közép- és kelet-európai országokon.

Hasonló állításokkal állt elő a The New York Times amerikai napilap is. A cikkek szerzői még konkrét pénzösszeget is megneveznek, amelyet az orosz fél állítólag fizetett, de közben maguk is elismerik, hogy még a közép- és kelet-európai országok titkosszolgálatainak sem sikerült bizonyítékokat szerezni erre.

A nyugati médiák homlokterébe kerültek azok a tüntetések, amelyek egyebek között bulgáriai, romániai és litvániai tevékenysége felgöngyölítésére kényszerítették az amerikai Chevron céget.

A Chevron vezetősége és kollégáik neheztelése, csalódottsága érthető: ugyanis a piac lényeges szegmensének elvesztéséről van szó. Azonban a Nyugaton egy egész kémkonstrukciót építettek fel, amelyik kiterjed alighanem egész Közép- és Kelet-Európára. A palaprojektek elleni bulgáriai tiltakozások a Moszkva által pénzelt oroszbarát médiák kezének ügye. Romániában szintén „Moszkva kezét” vélték felfedezni. A The New York Times állítása szerint a palagáz-projektek elleni „váratlanul jól finanszírozott és megszervezett tiltakozáshoz” a nevezett országban közvetlen köze volt az orosz Gazpromnak. Közben még a román titkosszolgálatok is elismerik, hogy nem rendelkeznek egyetlen olyan dokumentummal sem, amelyik bizonyítaná, hogy az orosz félnek bármilyen köze is lenne a „palaellenes” tiltakozásokhoz.

Jellemző egyébként, hogy a bulgáriai, romániai és litvániai tiltakozásokra ugyan 2012–2013-ban került sor, de „Moszkva kezét” most, az Európa energetikai biztonságáról és az amerikai palaprojektek jövőjéről folyó újabb viták közepette kezdték emlegetni. Ezek a projektek az olajáresés mellett egyre kevésbé minősülhetnek kifizetődőnek.

Az Egyesült Államokban szintén szilárdulnak az ún. palaforradalom ellenzőinek pozíciói. Amint ezzel kapcsolatban rámutat a Frankfurter Allgemeine Zeitung, november elején az amerikai választási kampány „egyik legfeltűnőbb eredménye” lett a texasi Dentonban rendezett népszavazás eredménye a fracking, azaz vegyszerek alkalmazásával történő palagáz-kitermelés témakörében. Az amerikai cégek ezt a kitermelési módszert erőltetik Európában is. A szavazók túlnyomó része (59%) a módszer betiltása mellett tette le voksát, mivel a fracking jelentősen károsítja a környezetet. A The Financial Times és a The New York Times logikája szerint a texasi palagáz-kitermelés ellenzőit szintén Oroszország finanszírozhatta.

Forrás: ruvr.ru