1496-ban Manuel király döntése alapján elűzték a zsidókat Portugália területéről. 2013-ban Portugália parlamentje bocsánatot kért, és törvényt hozott arról, hogy “hazatérhetnek” az elűzött zsidók leszármazottai. A törvény csak elvi kereteket adott, most jelent meg a kormányrendelet arról: ki kaphatja meg újra a portugál állampolgárságot.

Spanyolország után Portugália is rehabilitálja az elűzött zsidóságot. Nem elsietett lépés ez: a ma ismert spanyol monarchiát megalapító úgy nevezett “katolikus királyok” kasztíliai Izabella és aragóniai Ferdinánd a XV. század végén döntöttek úgy, hogy a katolikus királyság területén nem élhetnek zsidók. Akkor sok spanyol zsidó portugál területre menekült, ahol befogadták őket. Ám Mánuel király nőül akarta venni katolikus Izabella lányát, az ifjabb Izabellát. Ennek feltétele pedig az volt, hogy Portugáliából is ki kell űzni a zsidókat. 1496-ban ki is adták a rendeletet, és megkezdte hajszáját az inkvizíció. Megkezdődtek a pogromok és a nyilvános máglyákon égtek el azok, akiket azzal gyanúsítottak: bár áttértek a keresztény hitre, de titokban őseik vallását gyakorolják.

Portugáliában a VI-ik század óta élnek zsidók. Sokan valóban a menekülés helyett az áttérést választották, de titokban kitartottak ősi vallásuk mellett. Annyira féltek az üldözéstől, hogy csak húsz évvel ezelőtt vállalták fel nyíltan ősi hitüket és tértek vissza a nyilvánosság előtt a zsidó valláshoz. Sok portugál zsidó a protestáns Európában keresett menedéket: ide tartozott például a nagy filozófus, Baruch Spinoza családja is, mely Hollandiában élt. Mások a török birodalomba menekültek. Voltak olyanok is, akik a gyorsan kiépülő portugál gyarmatbirodalomban próbáltak meg boldogulni Afrikában, Ázsiában vagy épp Brazíliában.

Most minden ilyen család leszármazottja kérvényezheti a portugál állampolgárságot. A portói és a lisszaboni hitközséget bízta meg azzal a portugál állam, hogy ellenőrizze a régi dokumentumokat. Portugáliában nem számítanak nagy rohamra hiszen az évszázadok óta külföldön élő családok jelentős része már nem kötődik az anyaországhoz.

Spanyolországot, mely szintén csak a huszonegyedik században kezdte meg a zsidók rehabilitálását, nem árasztották el az ilyen állampolgársági kérelmek. Annál is kevésbé, mert mind Spanyolországban mind Portugáliában nagy a munkanélküliség. Az állampolgárság újra felvétele inkább szimbolikus jelentőségű tett: azt mutatja, hogy Portugália megbánta a zsidók elűzését, és az elűzöttek leszármazottai megbocsátják ezt a mai portugáloknak. Igaz, lehetnek izraeliek, akik azért örülnek egy olyan európai uniós útlevélnek, amivel például szabadon utazhatnak be a muszlim országokba is.

Forrás: globoport.hu