http://78.131.57.228/9-kulfold/5961-magyarorszag-nem-vallalt-be-uj-menekulteket#sigProId73225418f7
Láthatóan az azonnali végrehajtást fontosabbnak tartották az EU-belügyminiszterek hétfői rendkívüli ülésükön a menekültek 40 ezres célszámának az elérésénél, amit inkább az év végére halasztottak. Magyarország továbbra sem tett felajánlást, de különleges helyzetének elismeréseként ígéretet kapott a nyugat-balkáni menekültkonferencia támogatására.
Másodszori nekifutásra sem jött össze a szükséges 40 ezer fős felajánlás a tagállamok részéről az Olaszországban és Görögországban tartózkodó menekültek egy részének más uniós országok közötti szétosztására. Miként a hónap elején a belügyminiszterek informális találkozóján, úgy most is elmaradtak a felajánlások a júniusi EU-csúcson elviekben elfogadott globális (40 ezer fős) áthelyezési keretszámhoz képest.
Tekintve azonban, hogy több mint 32 ezer személy befogadására már így is összejött az ajánlat (32 256 fő), a Tanács végül úgy döntött, hogy ennyi már elég ahhoz, hogy az egyébként is két éves időszakra tervezett áthelyezési művelet végrehajtását megkezdjék, ennyivel is tehermentesítve a görög és az olasz hatóságokat. A hiányzó, közel 8000 személy sorsáról a luxembourgi EU-elnökség és a Bizottság reményei szerint legkésőbb decemberig megállapodásra jutnak majd.
Magyarország kitartott a júniusi EU-csúcs óta hangoztatott álláspontja mellett, és tekintettel a Nyugat-Balkánon át érkező menekültáradatra, az áthelyezés vonatkozásában „nulla ajánlást” tett. A másik, júniusban még szintén „különleges elbánásra” számot tartó tagország, Bulgária végül mégis bevállalt 450 főt.
Miként az előre tudható volt, a legtöbb áthelyezett menekült befogadására Németország mutatott készséget (10.500 fő), nyomában Franciaország kínálta fel a második legnagyobb keretet (6.752 főre), Hollandia 2047 áthelyezett személyt vállalt be. Feltűnést keltett, hogy Írország 600 fő befogadására is nyitott volt, Portugália 1309, Csehország 1100 főnek ajánlott helyet.
Jean Asselborn, luxembourgi külügy- és bevándorlásügyi miniszter, aki a rendkívüli tanácsülést elnökölte, utóbb úgy kommentálta a valamivel több, mint 32 ezer fős felajánlást, hogy „közel voltunk”, és hogy az eredmény így is „igen tiszteletre méltó”. Jelezte egyúttal, hogy a luxembourgi EU-elnökség mindenképpen azon lesz, hogy az év végéig kitöltsék a még hiányzó 8000 fős rést.
Dimitrisz Avromopulosz migrációs és belügyi EU-biztos ennél egy fokkal már csalódottabban jegyezte meg, hogy „sajnálja, hogy most nem jött össze a 40 ezer”, aminek kapcsán megismételte azon véleményét, hogy „az önkéntes feljánlások rendszere mindig nehéz”, a múltban rendre kudarcot is vallottak vele, ezért is akart a Bizottság minden országra kötelező kulcsokat intézményesíteni. Jelezte egyúttal, hogy a jövőbeni állandó elosztási rendszer kapcsán továbbra is inkább az utóbbi módszert preferálják majd.
A miniszterek egyúttal megerősítették a már a luxembourgi informális ülésen összejött több, mint 20 ezer fős felajánlást (22.504 fő) az EU határain kívül (többnyire Törökország és Jordániában) tartózkodó szír, eritreai és iraki) menekültek EU-tagországokba történő áttelepítésére. Ez utóbbiból egyébként valamennyi EU-ország részt vállalt (tehát a belügyi együttműködésből formálisan kimaradó Nagy-Britannia és Dánia is, az előbbi 2200, az utóbbi 1000 fővel). Magyarország itt is élt „különleges helyzetével” és „nulla főt” jegyzett.
A magyar bevándorlásügy nehézségeit egyébként más tekintetben is elismerték: mint Jean Asselborn fogalmazott, a nyugat-balkáni útvonalon a magyar határhoz érkező menekültáradat kapcsán még idén nemzetközi konferenciát tartanak majd.
Forrás: bruxinfo.eu