Kanada bejelentette, hogy kihátrál a Kiotói Egyezményből, mivel szerinte az nem segít a klímaváltozás elleni küzdelemben. Az eset nagyban megingatta a megállapodást, mivel eddig még egy ország sem adta fel az egyezséget hivatalosan, Kanada az első.

A környezetvédelmi miniszter Peter Kent tegnap azt mondta, hogy Kanada él azzal a jogával, hogy kihátráljon az egyezségből, és hogy a Kiotói Egyezmény nem azt az utat mutatja fel, amerre a világnak tartania kell.

Az egyezményt 1997-ben Kiotóban fogadták el, annak érdekében, hogy megfékezzék, vagy legalábbis enyhítsék a globális felmelegedést a szennyezőanyagok kibocsátásának mérséklésével. Kanada ugyan aláírta az egyezményt, de kevés erőfeszítést tett a benne foglaltak megvalósítására. „A Kiotói Egyezmény nem vonatkozik a világ két legnagyobb szennyezőjére, az USA-ra és Kínára, ha valami megakadályozhatja, hogy működjön, akkor ez az” – mondta Kent.

Kent bejelentése egy nappal az ENSZ klímakonferenciája után történt, ahol közel 200 ország küldöttjei állapodtak meg egy új egyezmény kidolgozásáról, amely a jövőre hatályát vesztő Kiotói Egyezményt válthatja majd. Kent azt mondta, hogy ebben az irányban szeretnének továbbhaladni, a Durbanban kötött megállapodás szerint egy 2020-tól érvényes új globális egyezmény léphet a Kiotóban kötött helyére. „Ez lehetővé teszi, hogy folytassuk a gazdasági növekedést, és új munkahelyeket teremtsünk” – nyilatkozta Kent.

A hétfői bejelentés nem volt váratlan: Kanadát a klímatárgyalások két hete alatt sorozatos kritika érte, mivel sokan azt gyanították, ki akar hátrálni a Kiotói Egyezményből. Kent korábban azt nyilatkozta, az egyezmény aláírása egyike volt az előző kormány legnagyobb baklövéseinek.

Az 1997-es megállapodás értelmében ugyanis az országoknak évente jelenteniük kellett a kibocsátásaikról, így most Kanada egy 14 milliárd dolláros büntetést is megúszik, mivel nem sikerült csökkentetnie a szennyezőanyag-kibocsátását. „Hogy teljesítsük a 2012-ig kiírt terveket, ahhoz az összes gépjárművet – a kismotoroktól a mentőautókon keresztül a kamionokon át –, a mezőgazdaságot, az összes magán- és középület fűtését le kellett volna állítanunk” – mondta Kent. A konzervatív kormány – Kent is e kormány tagja – volt az egyébként, aki elkezdte az albertai olajhomok kitermelését, ennek következtében ugrásszerűen megnőtt az ország szén-dioxid-kibocsátása.

Kanadában található a világ harmadik legnagyobb olajtartaléka, több mint 170 milliárd hordó. Az olajhomokból származó napi 1,5 millió hordó 2025-re napi 3,7 millió hordóra növekedhet, ezt csak Szaúd-Arábia és Venezuela múlja felül.

Kent azt mondta, hogy egy új egyezménynek tisztességesnek kell lenni, a Kiotói Egyezményt olyan államok írták alá, akik a globális kibocsátásnak összesen kevesebb, mint 30%-áért felelősek. Hozzátette, hogy egyáltalán nem lepődne meg azon, ha mások is követnék Kanada példáját a Kiotói Egyezményt illetően.

Természetesen Kent bejelentését többen nem hagyták szó nélkül. Az ellenzéki Megan Leslie cáfolta, hogy bármiféle pénzbüntetésről szó lenne a Kiotói Egyezményben, szerinte egyszerűen az a helyzet, hogy a kanadai kormány nem akarja beadni azt a jelentést, mely azt bizonyítaná, hogy megbuktak az egyezményben foglalt célok megvalósításában.

Eközben a tudósok arra figyelmeztetnek, hogy ha a globális felmelegedés mértékét nem sikerül mérsékelni, akkor bekövetkezhetnek olyan változások (olvadások), amelyeknek már visszafordíthatatlan következménye lesz. Bár azt nem tudják megmondani, hogy ez mikor következik be, a közel két évtizede folyó klímatárgyalások épp ennek bekövetkezését hivatottak megakadályozni, egyelőre úgy tűnik, hogy kevés sikerrel.

Forrás: tisztajovo.hu