Noha vannak pozitív gazdasági fejlemények az Európai Unióban, az államadósság mértéke például tavaly csökkent először a 2008-as pénzügyi válság kitörése óta, a lassú gazdasági növekedés és a társadalom elöregedése hosszú távon komoly kihívást jelent a közösség számára - derült ki egy hétfőn kiadott európai bizottsági jelentésből.

A bizottság gazdasági és pénzügyi főigazgatósága (EcFin) friss helyzetértékelésében arról számolt be, hogy az uniós tagországok államadóssága nagyjából 30 százalékkal nőtt 2007 és 2015 között. A 2014-es csúcspont idején az államadósság a bruttó hazai termék (GDP) 89 százaléka volt, az előrejelzések szerint azonban, ha a jelenlegi trendek folytatódnak, akkor ez 2024-re 79,5 százalékra csökkenhet.

A szakértők ugyanakkor felhívták a figyelmet arra, hogy a jelenlegi alacsony infláció és lassú gazdasági bővülés rendkívül megnehezíti az államadósság csökkentését az amúgy különböző mértékben eladósodott tagországok számára.

A több mint 300 oldalas dokumentum szerint bár a közeli jövőben a vizsgált huszonhat tagállam egyikében sem kell komoly veszélyektől tartani, középtávon az unió számos országa magas vagy közepes kockázatokkal kell, hogy számoljon a magas államadóssági szint és az elöregedő társadalom jelentette problémák miatt. Az átlagéletkor emelkedése miatti kiadások a GDP 1,3 százalékát tehetik ki 2060-ra az Európai Unió egészében.

Az EcFin közölte, hogy az államháztartás fenntarthatósága érdekében mindenképpen adósságcsökkentésre és tartalékképzésre van szükség.

A főigazgatóság egyenként is sorra vette a tagállamokat. Magyarország kapcsán megállapítják, hogy az előrejelzések szerint a tavalyi 1,2 százalékos GDP-arányos elsődleges államháztartási többlet 2017-re mintegy 0,9 százalékra fog csökkenni, a GDP-növekedés pedig ugyanezen időszak alatt 2,9-ről 2,5 százalékra mérséklődik. A GDP-arányos államadósság a 2015-ben mért 76-ról jövőre 74,5, az utána következő évben pedig 72,6 százalékra csökkenhet az elemzők szerint.

A jelentésben ugyanakkor kiemelték, hogy ez még mindig felette marad a maastrichti kritériumokban előírt 60 százalékos küszöbnek, és ez esetleges sérülékenységet jelent a magyar gazdaság számára.

Bár vannak kisebb kockázatok, például a devizahitelek és a külföldiek által birtokolt államkötvények magas aránya, az elemzők rövid távon, azaz egy éven belül nem látják veszélyben a pénzügyi stabilitást Magyarországon.

Az országnak középtávon, tíz éven belül közepes kockázatokkal kell szembenéznie a csökkenés dacára továbbra is magas államadóssági szint, valamint a gazdasági bővülésre, a kamatokra és az elsődleges egyenlegre ható esetleges sokkoknak való kitettség miatt.

Az Európai Unió gazdasági és pénzügyi főigazgatósága szerint hosszú távon kicsi Magyarország költségvetési kockázata. Ez főként annak köszönhető, hogy az országban viszonylag alacsony lesz az öregedéshez köthető kiadások növekedése, az idősek ellátásának költségei az előrejelzések szerint a GDP 1 százalékával fognak emelkedni 2060-ra Magyarországon.

Forrás: MTI

Tafedim tea

Igmándi Sajtműhely

WeblapWebáruház.hu

Map

free counters

Nézettség összesen

Cikk: 79 270 902 megtekintés

Videó: 52 077 334 megtekintés

MTI Hírfelhasználó

Látogatók

Összesen7439652

Jelenleg az oldalon

10
Online

Interreg CE1013 REFREsh