http://78.131.57.228/9-kulfold/6984-a-rockefellereknek-is-ciki-lett-az-olaj#sigProId75d67f7bf5
Már a Rockefeller örökösök sem hisznek az olajban: a családi alapítvány kivonul az ExxonMobilból, mivel úgy vélik, józan ember nem fektet most pénzt a földi életet veszélyeztető fosszilis energiákba.
Talán a vég kezdődött el az olajiparban, talán csak egy időszerű és ésszerű döntés született, de tény: az olajmilliárdos John D. Rockefeller örökösei a napokban bejelentették, kivonják pénzüket az ExxonMobilból.
Hiába alapozta éppen az olajra hatalmas vagyonát a híres előd, a hagyatékot kezelő Rockefeller Családi Alapítvány (Rockefeller Family Fund) már úgy látja, a fosszilis energia mindenkit veszélyeztet – számol be róla a Reuters.
Az alapítvány ezért a szénbe és a kanadai olajhomokba fektetett pénzét is kivonja, melyet azzal magyaráznak, hogy „nincs már ésszerű ok az új szénhidrogénforrások kutatására”. Emellett hivatalos közleményben ismerték el, hogy korábban szándékosan bagatellizálták a klímaváltozás veszélyeit.
A család döntése azért is szimbolikus, mert a John D. Rockefeller alapította Standard Oil, és annak jogutódjai, többek közt az Exxon felelős az emberi eredetű szén-dioxid-kibocsátás jelentős részéért.
A Rockefellerek morális okokra hivatkoznak, azonban döntésük mögött üzleti megfontolások is állhatnak. Nagyjából két éve érhető tetten az energetikai szektorban a pénzek kivonása a fosszilis energiaforrásokból; ha nem is a Rockefeller család indította el a folyamatot, az elsők között vannak.
A trend lényege, hogy az óvatos befektetők már arra számítanak: a klímaváltozás felgyorsul és olyan drámai lesz, hogy a földben kell majd hagyni a szénhidrogéneket, így elvész az ebbe fektetett pénz. A nyugdíjvagyont fosszilis cégek papírjaiban tartani is egyre inkább kockázatos pénzügyi megoldás.
Egyetemek, egyházak veszik ki a pénzüket részben, vagy egészben, de olyan óriások is így döntöttek, mint például az AXA biztosító vagy a norvég állami nyugdíjalap, a világ egyik legnagyobb pénzügyi alapja.
Eddig azt találgatták a szektorban, hogy vajon mennyi ideig tartanak ki a fosszilis energiahordozók, most már inkább azt találgatják: mennyi marad majd a földben.
A kivett pénz egy részét a „túloldalra”, a megújuló energiák mellé csoportosítják. Ennek is köszönhető, hogy 2015-ban az ENSZ adatai szerint rekord összeget fektettek világszerte a megújulókba.
A pénz mozgása magáért beszél, de egyes olajcégek kommunikációjában is látható már a fordulat. Az Exxon éppen a múlt héten közölte: korábban a közvéleményt félrevezetve állították, hogy „a klímatudományt évtizedekkel megelőzve vizsgálták már az éghajlatváltozás kockázatait.”
Az Exxon új hivatalos álláspontja szerint a klímaváltozás veszélyei valósak, és tenni is kell ellenük. A változó éghajlat egyre nyilvánvalóbb jelei miatt egyébként azoknak főhet leginkább a feje, akik a legtöbb szén-dioxidot kibocsátó fosszilis energiahordozókban érdekeltek.
Szerdai hír, hogy akár egybillió dollárnyi, szénerőművek építésébe fektetett tőke is elveszhet világszerte, mivel a megszorítások miatt úgysem üzemelhetnek majd.
Nagyjából 1500 projektről van szó, ezek jó része Kínában épült volna. Ám az ázsiai államban már most csupán 50 százalékos kapacitással üzemelnek a szénerőművek, a tartományok felében pedig felfüggesztették az építkezéseket, ami önmagában 250 helyszínt érint.
Forrás: hirado.hu / reuters.com Kattintson ide...