A kérdés az, hogy mikor, nem az, hogy megtörténik-e. A pénzpiacokon nem tudják, vajon holnap, egy hónap múlva, egy év múlva, netán két év múlva (ennél később biztos nem) következik be. Figyelembe véve, hogy az Európai Központi Bank már kijátszotta az „utolsó lapját”, ráerőltette a mentőcsomagot Írországra, azzal fenyegetőzve, hogy fizetésképtelenné teszi az ország egész bankszektorát, nagy valószínűséggel napokon belül hallani fogunk a görög mentőcsomagról.

Mi történik, ha Görögország fizetésképtelenné válik? Íme, néhány megfontolandó tétel:

Valamennyi bank Görögországban azonnal fizetésképtelenné válik.

A görög kormány államosítaná az összes görög bankot.

A görög kormány letiltaná a készpénzfelvételt a görög bankokból.

Annak elkerülésére, hogy a görög betétesek az utcára menjenek, mint ahogyan azt Argentínában tették 2002-ben (ahol az elnököt helikopterrel mentették ki az elnöki palota tetejéről, nehogy a feldühödött betétesek rajta álljanak bosszút), a görög kormány kijárási tilalmat rendelne el, esetleg szükségállapotot is.

Az új Drachmát 30-70%-kal leértékelnék (valószínűleg 50%-kal, de lehet, hogy többel), ami azt jelentené, hogy az ország euró adósságának körülbelül 50%-át fizetnék csak vissza.

Az írek napokon belül otthagyják a bankrendszer által felhalmozott adósságtömeget.

A portugál kormány vár egy kicsit, hogy kiderüljön kitör-e a káosz Görögországban, mielőtt eldöntik, hogy ők is csődöt jelentsenek-e.

Néhány francia és német bank akkora veszteséget könyvel el, hogy már nem tud eleget tenni az előírt tőkekövetelményeknek.

Az Európai Központi Bank fizetésképtelenné válik, mivel túl nagy a kitettsége a görög államadósságban, a görög és az ír bankszektorban.

A francia és német kormány összeül, hogy eldöntsék (a) feltőkésítik az Európai Központi Bankot vagy (b) megengedik az EKB-nak, hogy pénzt nyomtasson és helyreállítsa fizetőképességét. (Mivel az EKB külföldi valuta kitettsége viszonylag kicsi, elvileg lehetséges, hogy kinyomtassa magát a bajból, de saját alapító okirata ezt megtiltja. Másrészről viszont a Szerződés az Európai Unióról egyértelműen és félreérthetetlenül megtiltja a Görögország, Portugália és Írország esetében alkalmazott mentőcsomagok nyújtását, ez azonban egy cseppet sem zavarta őket eddig, így valószínűleg az sem zavarná őket, hogy a pénznyomtatás is tilos.)

Feltőkésítik magukat, feltőkésítik saját bankjaikat, de bejelentik, hogy nincs több mentőcsomag.

A pénzpiacokon közelharc alakul ki a spanyol banki kötvényekért, mivel valószínűleg kényszerbefektetéseket (debt-equity swaps) rendelnek el.

Ez a feltételezés igaznak fog bizonyulni, mivel a spanyolok úgy döntenek, hogy felülírják a spanyol bankszektoron belüli jelenlegi kötvényszerződések szerkezetét, újratőkésítve több bankot a kényszerbefektetéseken keresztül.

A kötvénytulajdonosok az Európai Emberjogi Bizottság (és valószínűleg még más bíróságok) elé viszik a spanyol bankszektort a tulajdonjog megsértése miatt. Ezekről az esetekről évekig nem fogunk hallani. Mire az emberek tudomást szereznek róla, már senkit nem fog érdekelni az ügy.

A figyelem a brit bankokra irányul. Utána meglátjuk…

Ezeket a gondolatokat Andrew Lilico a Europe Economics közgazdásza, az Árnyék Monetáris Irányelv Bizottság tagja, korábban a Policy Exchange vezető közgazdásza fogalmazta meg.

Forrás: idokjelei.hu

Frissítés: Az index.hu május 26-án "Az IMF további EU-garanciák nélkül nem hitelez Görögországnak" címmel közölt egy cikket amiben kifejti, hogy az IMF nem tudja folytatni Görögország hitelezését, amíg biztosítékot nem kap.

A hír olvasásához Kattintson ide...

Friss (06.13.) kapcsolódó hír itt: Kattintson ide...