Némi problémába ütközött a NATO szíriai akciója. Február 26-án a szíriai, majd az orosz hírforrások is jelentették, hogy összesen 18 francia katonát fogtak el Homsz városában. A francia hírügynökség tegnap megerősítette a hírt, de ők már 19 katonáról beszélnek.

Nagy most a felfordulás a francia politikai körökben (is). Ugyanis két lehetőség van. Az egyik, hogy Franciaország elismeri azt, hogy a 19 katona francia. Ebben az esetben a genfi egyezmény védi őket, és nemzetközi bíróság előtt kell felelniük, ahol valószínűleg kapnak pár évet. Ha azonban Párizs letagadja őket, akkor a szíriai törvények értelmében felforgató illetve kémtevékenységért kivégzik őket.

Az első lehetőség szerint, ha elismerik azt, hogy francia katonák a fogságba esettek, akkor onnantól kezdve a lázításért, bujtogatásért, hadüzenet nélküli hadviselésért, a 3000 (vagy ki tudja mennyi) halottért és a legitim kormány elleni műveletekért Franciaországnak kell felelnie. Az egész világ előtt bizonyított lesz, hogy a kormányok elleni lázítások nem spontán forradalmak voltak, hanem nagyhatalmak által gerjesztett és irányított lázadások, agresszió egy-egy szuverén ország legitim vezetése ellen. A második lehetőség viszont, ha nem ismerik el a katonákat és ezért kivégzik őket, az a jelenlegi francia kormány egyértelmű bukását hozza magával.

Nagy hát a riadalom. A damaszkuszi francia nagykövet azonnal visszatért Szíriába. Párizs három vonalon indított kapcsolatfelvételeket olyan országokban, amelyekről segítséget remél katonái kiszabadítása érdekében. Omán, Egyesült Arab Emirátusok, és Moszkva. Szíria viszont nem fogja egykönnyen kiadni a katonákat, mert olyan ütőkártya, de inkább aduász van a kezében, amely az egész rendszer fennmaradásának a biztosítéka lehet.

Franciaországnak utoljára Új Zélanddal volt ilyen kellemetlen incidense, ahol a Rainbow Warrior nevű hajót süllyesztették el francia ügynökök. A természetvédők elleni merénylet elkövetőit azonban elfogták. Az akkori kormány bele is bukott az akcióba, mivel kiderült, hogy a politikai vezetés parancsára történt a támadás. Ezért Franciaország több millió dolláros kártérítéseket fizetett, valamint számos Új Zéland számára előnyös szerződést írt alá. Pedig csak egy vitorláshajó elleni támadásról volt szó, nem egy egész országról.

Várhatóan a francia vezetés nem fogja elismerni a katonákat. Azzal olyan nemzetközi folyamatok indulhatnak meg, amelyeknek a következményeit megjósolni sem lehet. Az viszont biztos, hogy a francia választások küszöbén az egész szabadkőműves Sárközy-banda belebukik (Bernard-Henri Levy persze hivatalos - választott - pozíciót nem visel, így tovább lázít majd a páholyból...).

A helyzetet tovább bonyolítja, hogy állítólag a szír hadsereg homszi akciójában angol, katari és más nemzetiségű katonákat is elfogtak. Ezek közül eddig egyedül a francia katonák kilétét, mint francia állampolgárokat ismerte el Franciaország. Azt, hogy katonai feladatot parancsra hajtottak végre még nem, tehát hivatalosan zsoldosoknak tekinthetőek. De ez mindegy is, a kötélre így is, úgy is esélyesek.

Forrás: jovonk.info

Kapcsolódó bejegyzésünk:

Civilek a célkeresztben Kattintson ide...