Washington továbbra is "maximális nyomást" gyakorol Iránra - hangsúlyozta Mike Pence amerikai alelnök a Christians United for Israel (Keresztények Egységesen Izraelért) nevű cionista keresztény szervezet tanácskozásán hétfőn.

"Iránnak nem szabad összetévesztenie az amerikai visszafogottságot az amerikai eltökéltség hiányával" - fogalmazott Pence a washingtoni konferencián. Leszögezte, hogy az Egyesült Államok és hadereje felkészült az amerikai érdekek és amerikai állampolgárok védelmére a térségben.    

"Továbbra is nyomást gyakorolunk az iráni gazdaságra" - hangsúlyozta, és megismételte az ismert kormányzati álláspontot, miszerint az Egyesült Államok elkötelezett annak biztosítására, hogy Teherán ne tehessen szert atomfegyverre. Pence a 2015-ben kötött többhatalmi iráni atomalkut - amelyet Washington 2018 tavaszán egyoldalúan felmondott - "katasztrofálisnak" minősítette.    

Az amerikai alelnök ugyanakkor leszögezte, hogy az amerikai kormány nem akar háborút Iránnal. "Tárgyalni akarunk, figyelni akarunk, de Amerika nem fog meghátrálni" - mondta.    

A Christians United for Israel az Egyesült Államok legnagyobb Izrael-barát keresztény szervezete. 1992-ben alapította John Hagee texasi baptista tiszteletes.   

John Bolton nemzetbiztonsági tanácsadó szintén megerősítette, hogy az Egyesült Államok folytatja a maximális nyomásgyakorlás politikáját, míg Teherán fel nem hagy atomprogramjával.   

A Fehér Ház hétfőn délután bejelentette: Donald Trump elnök telefonon egyeztetett Emmanuel Macron francia államfővel az iráni atomprogramról. "Megvitatták azokat az erőfeszítéseket, amelyek azt hivatottak biztosítani, hogy Irán ne tehessen szert atomfegyverre és véget vessenek Irán destabilizáló politikájának a Közel-Keleten" - fogalmazott az amerikai elnöki hivatal közleménye.    

Az Elysée-palota (a francia elnöki hivatal) hétfőn jelentette be, hogy Macron elnök diplomáciai tanácsadója, Emmanuel Bonne kedden és szerdán Teheránban tárgyal az Irán körüli feszültség enyhítéséről.    

Macron szombaton közölte, hogy július 15-ig szeretné feltérképezni, milyenek a feltételek a párbeszéd folytatásához az iráni atomprogramról.

Peking szerint Washington tehet az iráni nukleáris válságról

Peking álláspontja szerint az Egyesült Államok tehető felelőssé az iráni nukleáris válság miatt - közölte hétfői sajtótájékoztatóján Keng Suang kínai külügyi szóvivő.

Úgy fogalmazott: a Washington részéről alkalmazott nyomásgyakorlás a jelenlegi iráni krízis forrása - utalva ezzel arra, hogy Irán hétfőtől megkezdte a megengedettnél magasabb fokon dúsított urán előállítását. "A zaklatás gyakorlata tumorként növekszik, amely az egész világon problémákat okoz" - hangsúlyozta.    

A szóvivő elmondta: Kína sajnálattal fogadta a hírt, hogy Teherán megszegi a 2015-ös atomalkuban tett ígéretét. Hozzátette: az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozata kikötötte, hogy a feleknek be teljes mértékben be kell tartaniuk a megállapodásban foglaltakat, ami az iráni nukleáris válság és az ennek kapcsán kialakult feszült helyzet megoldásának hatékony módja lehetne.    

Peking arra szólította fel a megállapodásban részt vevő országokat, hogy alkalmazzanak mértékletességet, és az ENSZ bizottsága által biztosított mechanizmusokon keresztül, párbeszéd útján próbálják megoldani a helyzetet, a megállapodásban rögzített feltételek további betartása mellett.

Az Európai Unió felszólította Teheránt az urándúsítás fokozásának leállítására

Ismételten felszólította Iránt hétfőn az Európai Unió, hogy tartsa magát az atomprogramja korlátozásáról 2015-ben kötött nemzetközi megállapodáshoz, és ne állítson elő a megengedettnél magasabb fokon dúsított uránt.

"Határozottan felszólítjuk Iránt minden olyan tevékenység leállítására, amely sérti a nukleáris egyezményben vállaltakat" - mondta Maja Kocijancic, az EU külügyi szolgálatának szóvivője.   

Hozzátette, az Európai Uniót "rendkívüli aggodalommal" tölti el az előző napi teheráni bejelentés az urán dúsítási szintjének növeléséről.   

Az iszlám köztársaság hivatalos közlése szerint a lépés oka, hogy az európai partnerek nem tettek eleget vállalt kötelezettségeiknek.   

Irán, valamint az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt tagja (Egyesült Államok, Franciaország, Kína, Nagy-Britannia, Oroszország) és Németország alkotta hatok csoportja 2015-ben jutott megállapodásra, amelynek értelmében az atomprogram korlátozása fejében fokozatosan feloldják a Teherán elleni szankciókat. A feszültségek 2018 tavaszán újultak ki, amikor Donald Trump amerikai elnök egyoldalúan felmondta az atomalkut, és újból büntetőintézkedéseket rendelt el, amelyek hatását ígéreteikkel ellentétben a többi aláírónak eddig nem igazán sikerült csillapítania.

Forrás: MTI