http://78.131.57.228/9-kulfold/6247-egymasnak-uzengetett-putyin-es-obama-az-ensz-kozgyulesen#sigProId9297c5940e
Abban mindenki egyetért, hogy az Iszlám Államot fel kell számolni, de míg Oroszország ebben kiemelt szerepet szán Aszadnak, Amerika és a nyugati országok diktátornak és zsarnoknak tartják a szíriai elnököt, így inkább a felkelőket támogatnák. Feszült hangulat és üzengetés a 70. ENSZ-közgyűlésen.
Az ENSZ főtitkára arra kérte a világ vezetőit a Közgyűlés általános vitáját megnyitó beszédében, hogy kössenek kompromisszumot egymással a szíriai háború leállítása és az iszlamista szélsőségesek megfékezése érdekében. Különösen öt ország – Oroszország, az Egyesült Államok, Szaúd-Arábia, Irán és Törökország – kezében van a megoldás kulcsa, de ha egy részük nem jut kompromisszumra a többivel, akkor hasztalanul várunk változást a háborúban – mondta Ban Ki Mun hétfőn az ENSZ székhelyén.
A válság a Biztonsági Tanács “diplomáciai bénultsága” miatt csúszott ki az ellenőrzés alól, és a harcot részben “a regionális hatalmak vetélkedése” táplálja – tette hozzá.
A konfliktus lezárásáért elsősorban a szíriai feleket terheli a felelősség, de nem lehet csak Szíriától várni a megoldást. Az ENSZ mindent megtesz a diplomáciai megoldásért, de “itt az ideje, hogy mások, főként a Biztonsági Tanács tagjai és a regionális főszereplők lépést tegyenek előre” – mondta Ban Ki Mun.
A főtitkár az Iszlám Állam, a Boko Haram és az al-Shabaab terrorszervezeteket nevezte “fő fenyegetésnek” a világra nézve, és hangsúlyozta, hogy mindenkinek össze kell fognia e csoportok brutalitása ellen. Ban Ki Mun kitért a jemeni válságra is, ahol szerinte “egyik fél sem tartja tiszteletben az emberi életet, de a legnagyobb veszteségeket a légitámadások okozzák”. A Szaúd-Arábia vezette szövetség e támadásokkal “lerombolja a városokat, Jemen infrastruktúráját és kulturális örökségét”. Ott “mások helyetteseinek a háborúja” folyik – jelentette ki.
A második világháború óta legnagyobb migrációs válsággal kapcsolatban azt mondta, hogy “veszélyesen kicsik” a kezelésére fordítható források.
“A világ humanitárius rendszere még nem hullott darabokra, de repedezik” – jelentette ki, és emlékeztetett arra, hogy az ENSZ csak a felével rendelkezik azon forrásoknak, amelyekre Irak, Dél-Szudán és Jemen népének szüksége van, és Szíria esetében csak a harmada van meg annak, ami kellene – mondta.
Az Egyesült Államok nem kér elnézést
Az Egyesült Államok kész együttműködni Oroszországgal és Iránnal a több mint négy és fél éve tartó szíriai polgárháború lezárása érdekében - jelentette ki hétfőn az ENSZ-közgyűlés általános vitáján Barack Obama amerikai elnök."Az Egyesült Államok kész együttműködni bármely országgal, beleértve Oroszországot és Iránt" - mondta.
"De be kell ismernünk, hogy annyi vérontás, annyi mészárlás után nem lehet visszatérés a háború előtti satus quóhoz" - tette hozzá, zsarnoknak nevezve Bassár el-Aszad szíriai elnököt. Hangoztatta, hogy Szíriában "irányított (hatalmi) átmenetre" van szükség.
Obama a világszervezet fórumán leszögezte, hogy szó sem lehet az olyan "apokaliptikus szekták" megtűréséről, mint amilyen az Iszlám Állam (IÁ) terrorszervezet, és az Egyesült Államok "nem kér elnézést" azért, hogy a katonai erejét beveti ellene.
Szavai szerint az Oroszország ellen bevezetett amerikai szankciók nem a hidegháborúhoz való visszatérés szándékát tükrözik, de szavai szerint a világ nem lehet tétlen, miközben Oroszország büntetlenül sérti meg Ukrajna szuverenitását.
"Ha ez következmények nélkül megtörténik Ukrajnában, akkor ez minden itt egybegyűlt országgal megtörténhet" - fogalmazott az elnök.
Az amerikai elnök a nemzetközi rend erejére és a háború megakadályozására vonatkozó példaként emelte ki az iráni nukleáris program korlátozásáról megkötött megállapodást. Kiemelte, hogy Oroszország az Egyesült Államok partnere volt a cél elérésében. Elmondta, hogy szükség esetén kész a katonai erőt alkalmazni a globális kihívások megoldása érdekében, de leszögezte, hogy a világot nem vezetheti olyan filozófia, amely szerint "a hatalom alakítja a jogot".
Sürgette, hogy az amerikai kongresszus oldja fel a Kuba elleni embargót.
A világszervezet szónoki emelvényéről elmondott, 43 perces beszédében - többi állam- és kormányfő rendszerint 15 percet kap – Obama most először nem tett említés az izraeli-palesztin konfliktusról.
David Cameron brit kormányfő inkább a lelkiismeret hangja próbált lenni. Azt sürgette, hogy a fejlett országok fizessék ki a beígért segélyeket.
A segélyek önmagukban természetesen nem elegendőek, de mégis létfontosságúak. Éppen ezért arra kérek másokat, hogy kövessék Nagy-Britannia példáját. Azt mondom más fejlett országok vezetőinek, hogy teljesítsük végre azokat az ígéreteket, amiket az elmúlt években tettünk a segélyezés kapcsán. – mondta David Cameron.
Párizs szerint az „áldozat” és a „hóhér” nem tárgyalhat
Hollande elmondta, hogy Franciaország a közös európai értékek alapján kész a válságövezetekből érkező menekültek befogadására, de hangsúlyozta, hogy a világnak ki kell vennie részét a probléma kezeléséből és nagyobb támogatást kell nyújtania az olyan nemzetközi szervezetek működéséhez a Szíriával szomszédos országokban, mint az ENSZ menekültügyi főbiztosának hivatala, vagy a Világélelmezési Program.
Leszögezte, hogy a "diktátor" Bassár el-Aszad elnök nem lehet részese a szíriai rendezésnek, mert az "áldozatok és a hóhér" nem ülhetnek le egy tárgyalóasztalhoz. Felszólalása előtt Hollande elnök újságíróknak elmondta: Franciaország kész együttműködni Oroszországgal és Iránnal a szíriai válság megoldása érdekében, de Moszkvának és Teheránnak meg kell értenie, hogy Aszad ebben nem kaphat szerepet.
A Náci Németországhoz hasonlított az IÁ-t Putyin
Óriási hiba a szíriai kormánnyal való együttműködés hiánya, mert Bassár el-Aszad szíriai elnökön és a kurd milícián kívül senki sem harcol igazán az Iszlám Állam (IÁ) terrorszervezet ellen - jelentette ki hétfőn New Yorkban Vlagyimir Putyin orosz elnök, aki tíz év után először szólalt fel az ENSZ-közgyűlés általános vitájában.
Beszédében hangoztatta, hogy az úgynevezett demokratikus forradalmak nyugati exportja erőszakhoz, szegénységhez és társadalmi katasztrófához vezetett a Közel-Keleten, a hatalmi vákuumot pedig szélsőségesek töltötték ki. Az orosz elnök szerint az ukrajnai válság is egy kívülről irányított "katonai puccs" eredménye, és a NATO-bővítésnek köze van az ukrajnaihoz hasonló geopolitikai krízisek kitöréséhez.
Putyin, anélkül, hogy megnevezte volna az Egyesült Államokat, bírálta "a dominancia egyetlen központját", amely a hidegháború után jött létre, és amely szerinte az ENSZ megkerülésére törekszik. Az orosz elnök beszéde alatt az ukrán küldöttség elhagyta a tanácstermet.
Az orosz elnök egy szélesebb körű nemzetközi terrorellenes koalíció létrehozását sürgette, amelyben a muszlim országok kulcsszerepet játszanak. Ezt a Hitler elleni egykori összefogáshoz hasonlította.
Hangoztatta, hogy az Oroszország ellen az ukrajnai válság miatt bevezetett nyugati szankciók ellentétesek az ENSZ alapelveivel.
Ahmet Davutoglu török miniszterelnök arról beszélt, hogy hazája milyen sok szíriai menekültet fogadott be. Több mint 2 millió szíriai menekült él nálunk, köztük 906 ezer gyerek. 66 ezren a menekülttáborainkban születettek. Majdnem 8 milliárd dollárt költöttünk a menekültekre, és a nemzetközi közösségtől csak szerény segítséget kaptunk. – mondta a török kormányfő.
A politikus a csúcstalálkozó témájára is utalt. Azt mondta, hogy a fenntartható fejlődési célokat nem lehet megvalósítani, ha először nem foglalkoznak a humanitárius vészhelyzettel.
Az ENSZ programjának keretében üléseznek majd az Európai Unió 28 tagállamának külügyminiszterei is, illetve megrendezésre kerül az Iszlám Állammal és az erőszakos szélsőségekkel szembeni fellépésről szóló csúcstalálkozóra is, melyen Szijjártó Péter szintén részt vesz majd. A miniszter leköszönő társelnökként szólal majd föl az Atomcsend Egyezmény (CTBT) XIV. Cikkelyének konferenciáján is.
A Kuba és az Egyesült Államok közötti kapcsolatok normalizálásához Washingtonnak fel kell oldania a karibi szigetország elleni gazdasági, kereskedelmi és pénzügyi embargót, valamint be kell fejeznie az antikommunista műsorok sugárzását - hangsúlyozta Raúl Castro kubai elnök.
Castro emellett ismételten bejelentette hazája igényét a Guantánamói-öbölben található amerikai haditengerészeti támaszpont területének visszaszolgáltatására, valamint a kubai állampolgárok által az amerikai embargó következtében elszenvedett emberi és gazdasági károk miatti kárpótlásra.
A kubai elnöknek a világszervezet székházában elmondott első, 20 perces felszólalását az ülésteremben hosszú tapssal fogadták.
Kína egymilliárd dolláros alapot hoz létre az ENSZ támogatására - jelentette be Hszi Csin-ping kínai elnök. Peking továbbá nyolcezer katonával járul hozzá az ENSZ békefenntartók készenléti erőihez, és az elkövetkező öt évben száz millió dolláros támogatást nyújt az Afrikai Uniónak azzal a céllal, hogy segítse egy afrikai készenléti erő létrehozásában és válságkezelési képességeinek fejlesztésében.
Kína sohasem fog hegemóniára törekedni, nem fog terjeszkedni és nem fog létrehozni befolyási övezetet - hangsúlyozta Hszi.
Hszi után Abdullah jordán király szólalt fel, azt állítva, a terrorizmus elleni harc a „harmadik világháborút” jelenti.
"Egységfrontot" szorgalmazott a szélsőségesség és az erőszak ellen az iráni államfő. Haszán Róháni azt is kijelentette: országa kész segíteni a szíriai és jemeni demokrácia megteremtését.
A múlt heti mekkai tragédia miatt Róháni bírálta a szaúdi hatóságok "hozzá nem értését". A zarándoklaton szaúdi közlés szerint 769 embert tapostak halálra, az áldozatok között 226 iráni állampolgár volt. Más források szerint a halottak száma meghaladta az ezret.
Putyin Obamával tárgyalt
Vlagyimir Putyin orosz elnök nem zárta ki hétfőn, hogy orosz harci gépek légicsapásokat hajtsanak végre Szíriában, támogatást nyújtva a Bassár el-Aszad elnökkel szövetséges hadseregnek az Iszlám Állam szervezetével szemben.
"Gondolkozunk ezen. Semmit nem zárunk ki. De ha cselekednünk kell, azt csakis a nemzetközi normák teljes betartásával fogjuk megtenni" - jelentette ki Putyin New Yorkban az ENSZ Közgyűlés idei ülésszakáról tudósító újságíróknak, miután másfél órán át tárgyalt Barack Obama amerikai elnökkel.
Putyin kizártnak nevezte ugyanakkor, hogy országa szárazföldi harcoló alakulatokat küldjön az Iszlám Állam ellen vívott harcokba.
"Ami a szárazföldi csapatokat illeti ... egy orosz beavatkozásról szó sem lehet" - jelentette ki.
Sajtóértekezletén az orosz vezető ismét bírálta Obamát és Francois Hollande francia elnököt, akik újra és újra Bassár el-Aszadnak a hatalomból való eltávolítását szorgalmazzák. Mint mondta, ők nem szíriai állampolgárok, ezért nem kell beavatkozniuk egy másik ország vezetőinek kiválasztásába.
A másfél órás, csúcsszintű találkozóról amerikai részről csak Obama elnök kíséretének egy tagja nyilatkozott a sajtónak. Közlése szerint Obama és az orosz elnök megállapodtak, hogy utasítják katonai vezetőiket, folytassanak tárgyalásokat, elkerülendő a konfliktusokat a Szíria légterében végrehajtott esetleges műveletek során.
A meg nem nevezett amerikai szóvivőt idéző TASZSZ hírügynökség szerint az orosz és az amerikai elnök 90 perces megbeszélésük első felét az ukrajnai válság kérdéseinek szentelték, és Obama derűlátóan nyilatkozott annak lehetőségéről, hogy a következő hónapokban megvalósuljanak a válság békés rendezését célzó februári minszki megállapodások.
Forrás: atv.hu / MTI