2012 márciusától Irán közel két és félszeresére növeli védelmi kiadásait. Ezt Mahmud Ahmadinezsád államfő jelentette be. A szakértők szerint a nyugati országok és Izrael Irán elleni katonai akciója mind reálisabbá válik, és ennek a következményei a régió és a világ számára kiszámíthatatlanok.

Az Egyesült Államok és Izrael kész erőt alkalmazni Iránnal szemben – jelentette ki Szergej Druzsilovzskij, a moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Egyeteme (MGIMO) professzora.

- A katonai konfliktus elképzelhető. Ha nem lett volna korábban Afganisztán, Irak, Líbia, akkor lehetne kételkedni. De most az Egyesült Államok érzi, hogy már kidolgozta egy blitzkrieg, egy villámháború katonai aspektusait. A probléma az, hogy Iránban nincs „ötödik hadoszlop”, mint ahogyan volt Irakban és Afganisztánban. Ha vannak emberek, akik képesek Amerikával együtt megdönteni a rendszert, akkor a célzott bombázások nem jelentenek gondot. De most csak a gondolat van meg, hogy meg kell dönteni a rendszert, amellyel torkig van Amerika, és egészében véve a Nyugat.

Időközben az izraeli hírszerzés vezetői közölték, hogy Irán állítólag rendelkezik dúsított uránnal négy bomba készítéséhez, és az iszlám köztársaság nukleáris programjának békés jellege csak blöff. Az ilyen információs kiszivárogtatások arra valók, hogy Iránról megrajzolják az ellenségképet, és igazolható legyen a katonai akció – állítja Vlagyimir Szotnyikov, a Kelet-kutató Intézet szakértője.

- A helyzet robbanásveszélyes. Nagy a valószínűsége annak, hogy Izrael vagy az Egyesült Államok katonai akciót indít Irán ellen. De ez csak valószínűség, miután megkezdődik a választási küzdelem aktív szakasza. Obama elnök nem kockáztatja meg, hogy újabb konfliktusba bonyolódjon, miközben még nincs lezárva a konfliktus Irakban és Afganisztánban. Irán Izrael számára jelenti a fő veszélyt. Izraelben kialakulhat az a vélemény, hogy a problémát erővel kell rendezni. Az Irán elleni kemény szankciók ugyanakkor befolyással vannak az iráni gazdaságra. Ha egyes forrófejűek nem hallgatnak Oroszország, Kína és a világközösség más felelős tagjainak figyelmeztetésére, és úgy döntenek, hogy katonai beavatkozással kell megoldani a kérdést, akkor a következmények súlyosak lesznek. Nem csupán egy újabb regionális konfliktus robbanna ki. Humanitárius katasztrófa lenne ez, mégpedig az egész Közel-Kelet viszonylatában. Ez pedig a nemzetközi stabilitásra jelentene veszélyt.

Kiszámíthatatlanok a gazdasági következmények is, miután élesen felszöknének az olajárak. Nemcsak a perzsa államra jelentene csapást az, hogy az Európai Unió letiltotta országaiba az iráni kőolaj szállítását, hanem magára az EU-ra is.

Forrás: jovonk.info