http://78.131.57.228/9-kulfold/800-gorogorszag-a-segely-nem-a-megmentest-szolgalja#sigProIdab6ab23460
Az euró-övezetbe tartozó országok pénzügyminiszterei elhalasztják a Görögországnak szóló pénzsegély második csomagjának folyósítását annak ellenére, hogy a három vezető görög politikai párt egyeztette az uniós és IMF-hitel megszerzéséhez szükséges új program feltételeit.
A költségvetési kiadások, a minimálbér csökkentéséről, 150 ezer közalkalmazott elbocsátásáról van szó. Görögországban növekszik a szociális feszültség.
Azonban helyzetelemzők véleménye szerint a társadalmi megrázkódtatások veszélye sem váltja ki a közeljövőben az euróövezet-modell módosulását. Ezen a piacon az európai és amerikai pénzügyi nagyvállalatok jelentős preferenciákkal rendelkeznek, számukra ez a terület garantált nyereséget hoz – állítja a Globalizációs Problémák Intézetének igazgatója, Mihail Gyeljagin. Ha lehetségessé válik Görögország kiválása az euróövezetből, az országot katasztrófa várja, hitelezői pedig valószínűleg csődbe jutnak – jegyezte meg Mihail Gyeljagin az Oroszország Hangjának adott interjújában.
„A mai állapotot fogják fenntartani, mivel erre nincs szüksége senkinek. A segélynyújtás elve pedig nagyon egyszerű: a dél-európai országok pontosan annyit kapnak majd segélyként, amennyi a hitelező bankok és biztosítótársaságok csődbejutásának megelőzése követel meg. Természetesen, szó sincs a nevezett országok fejlesztéséről. Az emberek nyilván tiltakozni fognak az ellen, hogy kevesebb pénz kapnak. A szociális helyzet ott rohamosan romlani fog, de a pénzügyi egyensúlyt a hitelező pénzintézetek érdekeinek megfelelően fenn fogják tartani.”
A szakértő érveinek igazát közvetve elismeri Olli Rehn gazdasági és pénzügyi euróbiztos, aki Brüsszelben kijelentette, hogy az EU egy speciális számla megnyitásának lehetőségével számol a görög adósság kezelése céljából – a számláról a pénzt elsősorban az adósság törlesztésére fordítják, más kiadások várhatnak.
Közben az EU és az IMF válságkezelési programjai egyelőre nyilván destruktív jellegűek – jegyezte meg az Oroszország Hangjának nyilatkozó Pjotr Iszkenderov szakértő, az Orosz Tudományos Akadémia Szlavisztikai Intézetének tudományos munkatársa.
„Ez a politika mindig a hatalmi elitek váltásához és kormánybukáshoz vezetett számos országban. Azonban ez a politika nem vezetett a válság áthidalásához sem az egész Európai Unió keretében, sem valamelyik országban. Mi több, a problémákkal küzdő országok övezete, amelyhez eredetileg Görögország, majd Spanyolország, Olaszország is tartozott, egyre terjedelmesebbé válik. Láthatjuk Romániát, láthatjuk a bulgáriai eseményeket, láthatjuk a szlovák kormány lemondását. Belpolitikai megrázkódtatások egyre újabb országokban vannak.”
Forrás: zpressz.hu
Kapcsolódó bejegyzésünk:
Mikor kattan a bilincs az EU/IMF tisztviselők kezén? Kattintson ide...